Be kell látnunk, hogy sok mindet nem tudunk – mondta Flores Elena, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi főigazgatóságának igazgatója a GKI Gazdaságkutató Zrt. keddi konferenciáján. Szerinte a körülmények ma annyira megváltoztak, hogy sok korábbi elmélet egyszerűen nem írja le azt, ahogy ma működnek a dolgok a gazdaságban. “Sok olyan összefüggés van, amit nem látunk teljesen át, erre fel kell hívni a közgazdászok figyelmét is” – fogalmazott.
 |
| Fotó: AFP / Botár Gergely |
Erre hozta példaként a megszorítások hatását, és azt, hogy hiába zajlanak jegybanki kamatcsökkentések, sok esetben mégis csak drágán jutnak hitelhez a vállalkozások.
Egy bolond százat csinál
Sok esetben az derült ki, hogy az egyes országok reformtörekvései – amelyek nemzeti hatáskörben dőlnek el – nagy hatással vannak más országokra is, például azáltal, hogy nekik is követniük kell a reformpályát – mondta az igazgató. Ezért fontos lenne a reformokat előzetesen egyeztetni, legalább azokban a témakörökben, amelyek a versenyre, a költségvetési stabilitásra vagy más fontos területekre hatnak. Ám egyelőre vázlatos elképzelések vannak csak arra, miként is működhetne egy ilyen egyeztetési rendszer.
Ugyanez vonatkozik szerinte az egyes országok költségvetési politikájára. Nemcsak a költségvetési hiányszám a fontos, hanem az is, hogy miből áll elő, s hogy a mögöttes stratégiák valóban növekedést generálnak-e – tette hozzá.
Ciprus
Ciprusról szólva azt mondta: egy döntés megítélésénél arra is kell gondolni, mi let volna akkor, ha nem ez történik. Ami Ciprus esetében egyértelmű: fizetésképtelenné vált volna az EU egyik tagjaként. Ezt kellett tenni, mert fontos volt, hogy az állampolgárok ne finanszírozzanak olyan intézményeket, amelyek valójában csődbe mentek. “Amikor nagyon nagy a teher, nincs mit tenni, akkor széles körben kell teríteni” – fogalmazott. Úgy véli, az ilyen válságok továbbterjedését fontos helyben megállítani.
Kevés, amit a kormány tesz
Továbbra is az látszik, hogy még évekig nehéz lesz finanszírozást találni, s ez a külföldi működőtőke-áramlásra is vonatkozik – mondta Alexander Lehmann, az EBRD vezető közgazdásza. Ez azért is problémás, mert Magyarországon volt az EBRD számításai szerint a térségen belül a legnagyobb az adósságtörlesztés az elmúlt időszakban: 2011 utolsó negyedévétől 2012 őszéig: a GDP több mint 11 százalékának megfelelő adósságot fizettünk vissza – csak Szlovéniában csökkent ennyivel az ország egészének adósságállománya.
Ilyen körülmények között mit tehetnek a kormányok a növekedés beindítására? – tette fel a kérdést. Magyarország esetében a költségvetési kiadások növelése nem opció a zajló túlzottdeficit-eljárás miatt, s a monetáris politika már most is nagyon laza – mondta. Van valamennyi javulás a lakossági hitelezésben, de ez még kevés lesz a növekedés beindításához – mondta. Ám nem kell feladni, közép-, sőt, már rövid távon is elérhető fordulat a növekedésben, ha a befektetői bizalmat növeli a kormány. Az OECD-vel egyetértésben az EBRD azt javasolja: jelentse be jó korán a reformokat a kormány, legyenek bevonva párbeszédbe az érintettek.
Úgy véli, Magyarországon a munkára eső adóterhet lehetne tovább csökkenteni, s a foglalkoztatási mutatókon is javítani kellene, különösen az idősebbek körében. Problémás az oktatás, – különösen a felsőoktatás – is.
Válsággal nő a munkanélküliség
Elakadt a fellendülés az Európai Unióban – jelentette ki előadásában Andor László, az EU foglakoztatási és szociális ügyekért felelős biztosa. A 2008-as pénzügyi válságból reálgazdasági válság lett, amely foglalkoztatási válságot okozott, amely magával hozta a szociális válságot is, és most mind a négy ponton kezelni kell a kormányoknak a helyzetet.
Andor László szerint a munkaerőpiaci trendeket nézve az EU el van maradva az USA-tól és Japántól – ezekben az országokban csökken a munkanélküliek száma, míg az EU-ban növekszik. „A GDP talán nőni fog az elkövetkezendő néhány évben, ám nem valószínű, hogy ez azonnal a foglalkoztatás fellendülését hozná” – tette hozzá.
„Minél tovább tart a válság, annál inkább jelentkezik a tartós munkanélküliség. Nő a veszély, hogy a munkanélküli inaktívvá válik, nem lesz foglalkoztatható, elavul a szaktudása” – állapította meg. Ez különösen igaz az aránytalanul magas munkanélküliséggel küzdő fiatalokra, illetve az ipari munkahelyek elolvadása miatt a közepesen képzett munkavállalókra. „A válság újabb lökést adott annak a trendnek, hogy csökken a foglalkoztatottak száma az iparban, miközben – még a válság alatti is – nő a kereslet a legmagasabban képzettek iránt, és valamennyire még a legkevésbé képzettek iránt is” – tette hozzá.
A migráció több uniós tanulmány szerint igenis pozitív egyenlegű az egyén, a vállalat és a részt vevő ország számára – hangsúlyozta Andor László. „Összeurópai méretekben azonban még mindig alacsony a migráció – csak 3 százalék körül van azoknak a száma, akik nem a saját hazájukban dolgoznak. Ez szerintem alacsony egy ekkora integrációnál. Ennek az aránynak a folyamatos emelkedésére kell felkészülni” – fogalmazott.
Kamatból jön a pénz
A magyar bankok bevételeinek 71 százaléka a kamatokból származott 2012-ben. Ha a bankok nem akarnának hitelt adni, akkor maguk alatt vágnák a fát – jelentette ki Radován Jelasity, az Erste Bank vezérigazgatója. A bankok egészen biztosan hitelezni akarnak, hiszen még a díjbevételek fele is a hitelekhez kapcsolódik – tette hozzá. Ugyanakkor a bankrendszer jól láthatóan szívesen hitelez az államnak állampapírok vásárlásával, ez volt az egyetlen hitelezési szegmens, ahol tavaly növekedés volt, tette hozzá a bankigazgató.
Több oka van annak, hogy a hitelezés nem indul be – magyarázta, Egyrészt az EU bizonytalan helyzete, a források szűkössége és drágasága, a szabályozói változások, a kockázati tényezők szaporodása és az általánosan negatív vállalati várakozások miatt. És persze fontos tényező az is, hogy a válság óta saját bőrükön is azt tanulták meg a bankok, hogy nem minden vállalat hitelezhető. Gyakorlatilag 35-40 százalékos önrész nélkül nehéz pénzhez jutni, s kizáró tényező lehet például az offshore tulajdonosi háttér is. A bankok számára talán a legfontosabb, hogy legyen adatuk a vállalat pénzmozgásairól, akár évekre visszamenően is.
