Az a kérdés, a kabinet lefelé módosítja-e az előrejelzését, vagy a választások után rég nem látott tempójú drágulás jön, forinteséssel megspékelve – írja a gazdasági portál, emlékeztetve rá, hogy a jövő év első felében 1-1,5 százalékos fogyasztói árindex is elképzelhető, így a 2,8 százalékos éves inflációhoz 4-5 százalékos pénzromlás „kell” az év második felében. A Napi.hu által megkérdezett szakértők többsége úgy látja, hogy 2014 második felében meglódulhat ugyan az infláció a bázishatások (idén őszi rezsicsökkentés) kifutása miatt, de komoly drágulás nem lesz, inkább a kormány mérsékeli inflációs prognózisát. Egy névtelenséget kérő elemző szerint a reálisabbnál magasabb inflációval való tervezés egyetlen cél szolgálhat: a papíron elkölthető bevételek növelését a 2014-es költségvetésben.
A kormány is tudja, hogy a rezsicsökkentés kifutó hatása felfelé viszi majd az árindexet, de azzal is tervezhet, hogy gyengül a forint, ami az importtermékek drágításán keresztül növeli az inflációt – mondta Mellár Tamás, a KSH volt elnöke. A professzor inkább ezt a forgatókönyvet tartja valószínűnek, mint az infláció szándékos túltervezését. A közgazdász szerint nem véletlen a devizahitelek forintosításának terve. Ezzel az adósok az árfolyam ingadozásától mentesülnének. A gyengébb forint az import visszafogását és az export erősítését is szolgálná. Mellár Tamás nem számít arra, hogy az MNB interveniálna egy komolyabb forintgyengülésnél, vélhetően drasztikus kamatemeléssel sem avatkozna be.
Fotó: Neményi Márton
A nemzeti hitelprogram második hullámának elindítása is korlátozza a jegybank mozgásterét, hiszen a nulla százalékon kihelyezett források után bármilyen rátaemeléssel nőne az MNB vesztesége, amit végül a költségvetésnek kellene finanszíroznia. A felvetésre, hogy egy drasztikusabb forintgyengülés az állam és a vállalkozások jelentős devizaadósságának sem tenne jót, úgy vélte, a kormány az adósság szerkezetét is a forint felé tolhatja. Nem véletlen az önkormányzati adósságok átvállalása, a forintosítás a vállalati szereplőkre is kiterjeszthető, és a kormányzati retorika is a saját lábon állás fontosságát hangsúlyozza, ami az adósságra is értelmezhető. Igaz, jelenleg egy dollárkötvény-kibocsátás van napirenden, ám elképzelhető, hogy a választások után e téren is jelentősebb lépések jöhetnek – vélte Mellár Tamás.
Vissza a szocialista ellátási modellhez
A professzor szerint a választások után keserű ébredés jöhet. Ezt már a hvg.hu-nak mondta Mellár Tamás, aki szerint a magyar gazdaság nincs olyan helyzetben, hogy a kiszorított külföldi vállalkozásokat hazaiak helyettesítsék úgy, hogy közben az eredményeket is ugyanazon a szinten produkálják. Márpedig, ha hazai cégek átveszik az irányítást, és nincs meg a technológia, a szakértelem és a megfelelő érdekeltségi rendszer, akkor egyenes út vezet az alacsonyabb hatékonyságú és drágább ellátás felé – mondta a közgazdász.
Szerinte nem alapvetően rossz modell, hogy a gazdasági életben az állam a maga szerepvállalását újraértékeli. Skandináviában látni lehet, hogy az önmagában nem baj, ha az állam súlya nagy, mert lehet magas állami elvonások mellett is eredményesen működtetni a rendszert. Mellár Tamás nem érti a rezsicsökkentési kampányban megszorongatott energiaszolgáltatók esetét. „Tényleg az volna gazdaságilag ésszerű – és az állam számára a legjobb – választás, hogy a rendszert nonprofittá alakítják át?” – tette fel a kérdést.
Szerinte a megfelelő árszabályozás elég lett volna, mert „ami most rezsicsökkentés címén zajlik, az egy adminisztratív vágás. Szabályozásról akkor lehetne beszélni, ha bizonyos árképleteket, árszabályokat a kormány megalkot, azokat közzéteszi, és ahhoz az érintett cégek alkalmazkodnak. Például meghatározza, hogy a mindenkori infláció szintje alatt 2 vagy 3 százalékponttal lehet csupán a szolgáltatási árakat mozgatni, mert az a kormány elvárása a szektortól, hogy évente legalább 2-3 százalékos szolgáltatásjavulást, hatékonyságnövelést produkáljon. Ehhez lehet alkalmazkodni, ahhoz viszont nem, hogy akkor vágnak még 11,1 százalékot.
Orbán: a rezsiharc folytatódik
Jövő tavasszal kerülhet a parlament elé a közműszolgáltatások nonprofittá alakításáról szóló törvényjavaslat, amelyet akár még a választás előtt elfogadhatnak a képviselők – mondta Orbán Viktor miniszterelnök pénteken a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában. Közölte azt is, hogy hat-hét komoly, korábban privatizált közműcég visszavásárlásáról folyamatosan tárgyal a kabinet. A kormányfő szerint a készülő közmű-szolgáltatási törvény – amelyen öt éve dolgoznak – a rezsicsökkentésnél is nagyobb vitákat fog kiváltani nemzetközi szinten, holott vannak nyugat-európai példák.
A miniszterelnök úgy látja, külön kell választani a működést és a fejlesztést fedező bevételt, valamint a profitot, meggyőződése szerint ugyanis Magyarországon jelentős haszonnal működnek a szolgáltatók. „Az engem nem hat meg, hogy ők azt állítják, a lakossági üzletágon nincsen profitjuk, miközben a magyar energiapiacon jelentős profitot tesznek zsebre. Akkor méltóztassanak alkalmazkodni a saját működésükben úgy, hogy a lakosságnak olcsóbb legyen az energia” – fogalmazott, feltéve a kérdést – a magas magyar rezsiárakra utalva -, hogy „miért csak a magyarok járnak megint pórul”?
A közmű-szolgáltatási jogszabályról szólva megjegyezte, „az európai jogon kifent jogászi logikája szerint” nem egészséges, ha árszabályozási kérdéseket kétharmados törvény szabályoz, de a Fidesz-frakcióban senki sem bízik a szocialistákban, hiszen egyszer már privatizálták az energiaszolgáltatókat, utána engedték, hogy az árak az egekbe szökjenek, majd sorozatosan árat emeltek. Ezért alakult ki egy olyan reflex a képviselőcsoportban, hogy a szocialistákkal szemben kétharmados törvénnyel lehet megvédeni az embereket – mondta.
Bokros: ez újkommunista felfogás
A Modern Magyarország Mozgalom ma mutatja be politikai programját. Ebből az alkalomból a Népszabadság interjút készített Bokros Lajos pártelnökkel. Kérdezték tőle többek között azt is, mit gondol pártja a rezsicsökkentésről. Bokros azt mondta, a rezsicsökkentés az egyik legkárosabb, leginkább populista és az országot hosszú távon is rendkívül negatívan érintő lépés. Minden formájában. Ha egy kormány politikai alapon rögzíteni kívánja az árakat, az egy újkommunista felfogás romboló megnyilvánulása – tette hozzá.
Az eredmény szerinte az lesz, hogy a közüzemi vállalatoknál sem beruházás, sem munkahely nem lesz. Példaként a hasonló programot megvalósító Venezuelát említette, ahol már áramkimaradások vannak, mert pótlóberuházások sincsenek, viszont felélik az eddig befektetett tőkét. Bokros úgy látja, a rezsicsökkentés a gazdaság minden más területén a növekedés és a foglalkoztatás akadálya lesz. Ráadásul szociálisan is kifejezetten károsnak tartja, mert szerinte az árcsökkentés leginkább a gazdagoknak kedvez, ha a kormány célja valóban a társadalmi igazságosság fokozása lenne, akkor rászorultsági alapon adna pénzügyi támogatást – tette hozzá.
