A tudósok szerint, akik felfedezésükről a Nature Biotechnology legújabb számában publikált tanulmányukban számoltak be, a vegyület egyaránt hatékonynak bizonyult a szezonális és a madárinfluenzával (H5N1) megfertőzött egereknél, ahogy sejttenyészetekben is.
Alapvető fontosságú az új influenzaellenes gyógyszerek kifejlesztése, hiszen a vírusok mutálódnak, és igen ügyesnek bizonyulnak a kevésszámú antivirális készítmény hatásának kivédésében. A tanulmány szerint a 2008-2009-es influenzaszezonban szinte az összes, az Egyesült Államokban cirkáló szezonális vírus rezisztensnek bizonyult szinte az összes népszerű készítménnyel szemben.
A kutatásokat irányító Richard Yao, a Hongkongi Egyetem mikrobiológusa szerint a vizsgálat során az ötvenezer vegyületet tartalmazó “kémiai könyvtárból” egy úgynevezett nukleozint választottak, amely az influenzavírusokban a lemásolódásukért felelős fehérjét, a nukleoproteidet veszi célba. Mint megjegyezte, az egyetem mikrobiológusai ugyancsak ebből a “könyvtárból” válogatták a vegyületeket, amikor a SARS (H5N1)-vírust is tanulmányozták.
“A nukleozin igen hatékonynak bizonyult a sejtkultúrákban, ahogy az igen magas patogenitású H5N1 vírustörzzsel megfertőzött egerekben is. A vegyület meggátolja a vírus lemásolódását, így már egy teljesen új típusú fegyverrel rendelkezünk a gyógyszerrezisztens influenzavírusok leküzdésére” – hangsúlyozta Jao.
Hozzátette, hogy a továbbiakban a nukleoproteinokat célpontba vevő vegyületek alapján fejleszthetnek ki kutatók új influenzaellenes gyógyszereket.
