Hogyan csatlakozzon a hálózatra notebookjával a felhasználó, ha nem akar különböző kábeleket ide-oda dugdosni? #<#A megoldás az angol kifejezéssel wireless LAN-nak (WLAN) elnevezett technológia, amely 2,45 gigaherzes - a mikrohullámú sütő frekvenciatartományának megfelelő hullámhosszúságú - rádióhullámokkal drót nélküli hálózatot alakít ki. Ha laptopjával valaki ilyen rádióhullámokkal lefedett helyiségbe lép, automatikusan a rendszer részévé válik. Az amerikai Lucent Technologies fejlesztésének eredményeire épülő technológia alkalmazására pontos, a világ legtöbb országában elfogadott szabványt dolgoztak ki a különböző gyártók: a 802.11b-t ma már csak WLAN-ként emlegetik.
KÁRTYACSERE. Autószalonokban, nagy irodaházakban, ahol az alkalmazottak folyamatosan helyet változtatnak, vagy üzletekben, ahol a pénztárgépeket összekapcsoló kábelrengeteg zavaró lehet, az egyetlen megnyugtató megoldás a rádiós összeköttetés. A PC-kbe helyezett hagyományos hálózati kártyákat rádiójeleket sugárzó kártya váltja fel, amely – megfelelő operációs rendszerrel – megteremti a kapcsolatot a végpontok között. Ezek azután nemcsak notebookok, hanem asztali számítógépek is lehetnek. Amennyiben pedig a notebookok egy már kiépített kábeles hálózathoz csatlakoznak, akkor szükség van egy úgynevezett “access pointra”, azaz átjátszó adóra, amelyet általában a falra akasztva helyeznek el. A WLAN épületen belül, tehát falak között akár 150 méterig is működőképes, adatátviteli sebessége pedig 11 megabit másodpercenként, azaz a bevett irodai célokra megfelelő.
WLAN megoldást a Compaq Magyarország Kft. alig fél éve kínál. Szelthafner Zoltán, a vállalat notebookokért felelős termékmenedzsere elmondta: a WLAN iránt nálunk csak most kezdenek ébredezni az igények, ám Nyugat-Európában már olyannyira népszerűek ezek a megoldások, hogy az anyacégnek külön központja is van a vezeték nélküli alkalmazások fejlesztésére. Szelthofner Zoltán azonban továbbra is csupán a hagyományos kábeles hálózatok kiegészítésének tekinti a rádióhullámokat. “Az alapállás, hogy már van hálózat. De ehhez azoknak is hozzá kell férniük, akik mobileszközzel rendelkeznek” – mondja. Almádi János, a notebookokat forgalmazó Technotrade Informatikai Rt. szervizvezetője is az érdeklődés növekedéséről számol be. Szerinte a WLAN terjedését egyelőre magas ára korlátozza. Egy ilyen hálózat kiépítése ugyanis jelenleg még nagyjából háromszorosa a drótos megoldásoknak.
A 2,45 gigahertzes megoldás – bár ugyanazt a hullámhossztartományt használja, mint a Bluetooth technológia – összességében eltér az Ericsson által kidolgozott szabványtól. Míg ugyanis a 802.11b a számítógépes hálózatok kialakítását tűzte ki célul, s az ehhez megfelelő nagy sávszélességet használja, a Bluetooth a perifériák – a telefon, a digitális kamera, az ajtó zárja, a televízió, a nyomtató – felé alakít ki összeköttetést. Az Ericsson megoldásának hatótávolsága éppen ezért rövid, alig tízméteres, és adatátviteli sebessége sem lépi túl a másodpercenkénti 1 megabitet. A WLAN-t tehát ilyen értelemben nem érdemes összevetni a Bluetoothszal. És bár a két technológia képes megélni egymás mellett, egyes szakértők szerint elképzelhető, hogy a két különböző megoldás valamilyen közös platform felé konvergálódik majd a jövőben. Koppány Imre, a Portocom Rt. szervizmérnöke úgy látja, a “Kék fog” használata hamarosan kiterjed a hagyományos hálózati alkalmazásokra, a WLAN pedig a perifériákat is behálózza majd. Ez a folyamat már ma tetten érhető: léteznek olyan hálózati kártyák, amelyek mindkét típusú kódolást ellátják.
ÚJ SZABVÁNY. Bármennyire is kielégítheti azonban a ma jelenlévő igényeket a 2,45 gigahertzes sáv használata, a gyártók már a legújabb, még a 802.11b sávszélességét is túlszárnyaló szabványon dolgoznak. A 80211.a az 5 gigahertzes frekvenciasávot használja, másodpercenkénti 54 megabyte-os adatátviteli sebessége pedig többszöröse a 802.11b szabványénak. Ez a legújabb megoldás néhány Európán kívüli országban – például Tajvanon – már működik, kontinensünkre várhatóan jövő év közepe felé jut majd el. A hannoveri CeBIT-tel összemérhető amerikai Las Vegas-i Comdex Fall idei, novemberi kiállításán a különböző cégek már tucatjával mutatták be az erre a platformra épülő vezeték nélküli hálózataikat.
Az Intel, a Proxim, az Agere, a 3Com új, 802.11a-ra épülő termékei a jövő év második felében jelennek majd meg; azt, hogy a Cisco mikor dobja piacra ugyanilyen típusú drót nélküli eszközeit, egyelőre nem közölte a cég. Az IDC piackutató vállalat felmérése szerint a 802.11a elterjedtsége várhatóan 2005-re éri utol az elődjének számító 2,45 gigahertzes technológiáét. Penetrációját az első években csiszolatlansága fogja gátolni: a 802.11a hatótávolsága egyelőre kisebb, mint elődjéé, és a kommunikációban ma még a rádióhullámok útjába eső tárgyak is könnyen zavart okozhatnak.
