Bizonyára megbocsátják e sorok írójának, hogy Thomas H. Davenport és Laurence Prusak Tudósmenedzsment című könyvét olvasva Karinthy Frigyes kis humoreszkje, a Visszakérem az iskolapénzt jutott az eszébe.#<# Emlékeztetőül: a kávéházban üldögélő írótól megkérdik, hol van Pittsburgh, mivel pedig erről fogalma sincs, úgy véli, rosszul tanították a gimnáziumban, tehát jogos a kérése: adják vissza az iskolapénzt. Erre a kis történetre rímel a szóban forgó dolgozat, amely abból a közkeletű felismerésből kiindulva, hogy a globalizáció korában a vállalati szférában is felértékelődik a tudás szerepe, sok mindent vizsgálgat, amit a tudásról tudni illendő. Ez még elismerést is érdemelne, ha a szerzők ("civilben" "jó nevű" tanácsadók) számos következtetése, megállapítása nem volna triviális, semmitmondó közhely. Szemelgessünk a vezetőknek szánt bölcsességekből! "Ne a szoftverektől várjunk megoldást tudással kapcsolatos problémákra.""A vezetők nem becsülhetik le a beszélgetés értékét." "Leépítéseknél az elbocsátott dolgozóval együtt gyakran a tudás is távozik a cégtől." És végül: "Azok a dolgozók, akik képesek is, tudnak is újat tanulni, létfontosságúak egy alkalmazkodó vállalat számára". Nos, azok a menedzserek, akik számára ezek a tanácsok az újdonság erejével hatnak, joggal visszakérhetik a főiskolától, egyetemtől az iskolapénzt.
Azután még az alapfogalmakkal is vannak bajok, elsőként magával a tudással. Mit is tudunk meg róla? Ilyesmiket, mint hogy „a tudás a bizonytalanság legkeresettebb ellenszere”, vagy „a vállalati tudás rendkívül dinamikus”, továbbá „a tudás átfogóbb, mélyebb, gazdagabb, mint az adat vagy az információ”, illetve „a tapasztalatokon keresztül fejlődik és közelebb esik a cselekedethez”. Hát körülbelül ennyi jön össze, hiszen „a tudás fogalma sem letisztult és egyszerű”. Bizony így van. Ám akárhogyan is vélekedünk a definíciókról, a szerzők úgy vélik: „a tudás vállalati vagyonként is kezelhető, tehát gondosan kell szervezni és hasznosítani”. Következésképpen léteznek tudáspiacok is, amelyek más piacokkal azonos módon működnek, vagyis ezeken vásárlók, eladók, tudásárusok, sőt tudásbrókerek is tevékenykednek. E „meglehetősen homályosan működő tudáspiacon” – természetesen fizetni is kell az áruért. Hogy mi mennyi, itt sem derül ki. Legfeljebb arról ejtenek szót a tanácsadók, hogy a fizetségnél számolni kell a reciprocitással (kölcsönösséggel), a hírnévvel, valamint – kissé meglepően – az altruizmussal is. „A vállalati tudáspiacoknak egyébiránt a kölcsönös bizalomra kell épülniük.”
Hát ettől sokkal okosabbak nem lettünk. Még akkor sem, ha arról is értesülünk, hogy tudásmenedzsment is szükségeltetik, amelynek „van valós világa – a költségvetések, határidők, vállalati politikák birodalmában”. Ez megnyugtathatja a már kissé bizalmatlanná vált olvasót, miként „a tudásmenedzsmenttel öszszefüggő alapelvek” is. Például ez: „A tudás az elmében lakozik, s onnan is ered”. Vagy: „A tudás kreatív és azt kell elősegíteni, hogy előre nem várt módon fejlődjön.” S akinek még ennyi jó is kevés, az azt is megtanulhatja, hogy szükség van még „tudáskodifikációra, hogy a szervezeti tudás elérhetővé váljon azok számára, akiknek szükségük volna rá”. Sajnos azonban „a hallgatólagos tudás” kodifikálása majdnem lehetetlen adatbázisokban vagy dokumentációkban.
Felesleges is folytatni, jóllehet e könyv ürügyén érdemes megjegyezni, hogy a tudásnak, a tudománynak kedvező korunkban sok mindenről lehet szakkönyvet írni, vagy akár új tudományágat is teremteni. Még valami: a XXI. században a tanácsadás is mind becsesebbé válik, hiszen a mindentudók, a polihisztorok kora végérvényesen lejárt. Témánkra visszatérve, könyvünkben a bőségesen ismertetett vállalati esettanulmányokból és gyakorlati példákból levonható legfontosabb tanulság az lehet, hogy gyakran nagyon egyszerű, sablonos ötletekből is lehet sok pénzt csinálni. Ezért csak egyetérthetünk a szerzőkkel: „egyszerű, józan paraszti ésszel sokat el lehet érni. Ha csak leülünk egy percre, és alaposan végiggondoljuk a kérdést, bölcs következtetésekre jutunk.” Hát maradjunk ennyiben, és fogadjuk meg ezt az értékes tanácsot.
