Módszertani megjegyzések
• A TNS MODUS 2000. márciusától folyamatosan végzi pártpreferenciákra, pártszimpátiára vonatkozó adatfelvételeit. Hetente 240 felnőtt korú személyt kérdezünk meg az ország mintegy 135 településén (hetente más település-együtteseken). Elemzéseink során az egy évvel korábbi 22. héttől ez év utolsó vizsgált 22. hetéig bezárólag (összesen 53 hétre vonatkozóan) 12 720 személy adataira végzünk elemzéseket.
• A vizsgálatok személyes megkérdezésekkel zajlanak sztenderdizált kérdőívek segítségével, kérdezőbiztosaink révén. A minta kiválasztására az ún. „kétlépcsős véletlen” mintavételi technikát alkalmazzuk. A mintavételi eljárásból eredő torzításokat ötszempontú súlyozással korrigáljuk a KSH 1996-os Mikrocenzusából 2001. január 1-jére becsült adatok révén. Mintánk jól reprezentálja a 18 éves és idősebb népességet nem, életkor, iskolázottság, településtípus és EU-régiók szerint az adott időszakban.
• A négyhetes „görgetett” részmintáink elemszámai: 950 fő, melyek 95 százalékos megbízhatósági szint mellett +/- 3,24 százalékpont a hibahatára (a részminták elemszámának csökkenésével nőnek a hibahatárok). Az egyes „hetekre” vonatkozó „görgetett” adatokat úgy számítja ki „MIRIAD” nevű eljárásunk, hogy az adott héten és az azt megelőző három héten felvett kérdőívek információit átlagolja.
A kutatás részletes módszertana >>
A 26. heti újabb eredményeink szerint a szocialisták „üzeneteinek első szele” pozitívan hatott lakossági megítélésükre: az összes felnőtt korú megkérdezett körében az MSZP népszerűsége szignifikánsan emelkedett a 24. heti adatainkhoz képest. Erre az „elmozdulásra” a szocialista párt potenciális szavazóbázisa még „nem reagált”: változatlanul kiegyenlítettek tehát a két „nagy” párt választási esélyei.
A több mint fél éve tartó „birkózás” kettejük között egyelőre eredménytelen: a helycserék után „visszaállt” a korábban tapasztalt „rend” (a szocialisták népszerűbbek ugyan a Fidesz-nél, de nem tudják előnyüket szavazatokra váltani). Még nem tudható, az MSZP „új arca” milyen fogadtatásra lel a magyar felnőtt lakosság körében, hiszen mérési eredményeink csupán a Medgyessy-féle „kampánystáb” bemutatkozásának első pillanatait mutatják.
A „kis” pártok váltakozó szerencsével küzdenek a választók szavazataiért: megtorpant az MDF „felívelése”, csökkentek a MIÉP esélyei és feljövőben az SZDSZ (emelkedő népszerűség, egyedül az 5%-os küszöbön). – de még mindannyian igen távol vannak attól, hogy beleszólásuk legyen a „pár(t)harcba”. A kormány „bizonyítványa” változatlan: enyhe többségben vannak a negatív vélemények.
Nem változott a kormány megítélése
A legutóbbi négy periódusra (23-26. hetekre) vonatkozó adataink szerint a kormány megítélése az összes megkérdezett körében nem mutat elmozdulást: 36 ponton áll a százfokú skálán (lásd az 1. táblázatot és az 1/A. valamint az 1/B. ábrákat is). Változatlanul a „közepesnél” rosszabb az eredményük tehát, bár a magukat biztos szavazóknak mondók közül a pártot választók (kb. a felnőtt népesség harmada) körében jobbak az eredményeik. A 23-25. hetekre vonatkozó adataink szignifikáns javulást mutattak: 42 pontról 46 pontra növekedett a vizsgált mutató – ami csak egy árnyalattal marad alatta a „közepes” megítélésnek. A legutóbbi adatok e „felívelés” megtorpanását sejtetik: nem változott a legutóbbi periódusban pontértékük.
1 százalékkal vezet az MSZP
A választási esélyek tekintetében a két legnagyobb párt helyzete a biztos szavazó, pártot választók körében az utolsó periódusokban nagyon kiegyenlítetté vált. A korábbi „helycserék” után az utolsó két periódusra vonatkozó méréseink szerint mindössze egy ponttal vezet a szocialista párt. A 24. és a 25. hét között a Fidesz 3, a szocialisták egyetlen pontot javítottak, így alakult ki a „jelenlegi” (július 1-ig regisztrált) helyzet. Az MSZP a szavazatok 42%-át kapná, a Fidesz pedig 41%-ot (lásd a 2. táblázatot és a 2/B. ábrát is).
A különbségek a két párt „esélymutatói” között továbbra is – immáron 31 hete – a hibahatáron belül maradnak, és az időbeli elmozdulások sem szignifikánsak.
Sokat veszített az MDF
Az utolsó négy hét az MDF számára igen kedvezőtlenül alakult. A 24. héten mért 6%-os támogatottsága immáron 2%-ra olvadt (szignifikáns időbeli csökkenést mutatnak a statisztikai próbák). Hibahatáron belüli viszont a többi „kicsi” elmozdulása a pártpreferenciák tekintetében. Így nem vonhatunk le messzemenő következtetéseket az FKGP elmúlt négy hetének politikai szereplésére vonatkozóan (alacsony szinten stabilizálódni látszik helyzetük) de a MIÉP lassú „ereszkedése” sem szignifikáns. Az SZDSZ „megfontoltan halad” a parlamenti küszöb elérése felé: 5%-nyi támogatottsága egyelőre csupán „bíztató kezdet”, de a 15. héten mért 7%-os támogatottságuk óta a legutóbbi idők második legjobb eredményét produkálták.
Hat a Medgyessy-féle kampánycsapat
A pártszimpátiák változása az összes felnőtt korú megkérdezett körében igen figyelemreméltó jellegzetességeket mutat a vizsgált négy periódusban. Az adataink újra „meggyőző” MSZP fölényt jeleznek (a Fidesz „megtorpant”, míg a szocialisták népszerűsége két periódus alatt 3 ponttal – a hibahatárokat meghaladó mértékben – nőtt, így előnyük a fiatal demokraták előtt – mint azt a legutóbbi néhány hét kivételével hónapok óta tapasztalhattuk – szignifikáns). A szocialista párt megítélése – vélhetően a „kampánycsapat” bemutatása kapcsán – pozitív irányban elmozdulni látszik – de messzemenő következtetések levonására még várnunk kell. A szabad demokraták is javítottak lakossági megítélésükön: a 24. héten jelzett 39 pontról legutóbbi adataink szerint 3 ponttal – szignifikáns mértékben – elmozdultak. A többi párt „szimpátia” adatai nem mutatnak lényegesebb változásokat a felnőtt magyar lakosság körében (lásd a 2. táblázatot és a 3/A. ábrát is).
2/B ábra
3/A ábra
