 |
| A Delta IV. Egyelőre veszteséges. |
A hordozórakéták új generációja mutatkozott be sikeresen az elmúlt hónapban: a Lockheed Martin által gyártott Atlas 5 augusztusi startja után novemberben a Boeing Delta IV is debütált. Ezzel tovább éleződött a verseny a „szatelit-szektorban”. Bár Izrael, Kína, Japán, Oroszország és India is rendelkezik műholdak szállítására alkalmas rakétákkal, a kereskedelmi szempontból számottevő megrendeléseket sorra a francia Arianespace, az amerikai katonai célú fellövéseket pedig a Lockheed Martin és a Boeing nyerik el.
Utóbbi két cég űrkutatási programjai az elmúlt években a védelmi minisztérium 500-500 millió dolláros támogatásában részesültek. E társaságok többek között a NASA-val együttműködve dolgozik olyan Föld körüli pályára állítható űrrepülőgépek előállításán, amelyek ideiglenesen kiválthatják a műholdakat is. E projekt nem nélkülözheti az intenzív rakétafejlesztéseket sem, amire a Boeing mérnökei szerint amúgy is szükség van. Ők úgy vélik: jelenleg ugyan veszteséges a rakéta-üzletág (az Ariane-t üzemeltető Arianespace például 2000-ben 242 millió, 2001-ben pedig 193 millió eurós hiányt mutatott ki), mivel az évente alig tucatnyi starton ez a három társaság osztozik, ám biztosak abban, hogy a piac néhány éven belül ismét magára talál. Hamarosan a hetvenes években tapasztalt fellendülés várható, egyrészt a katonai kiadások kiszámítható emelkedése, másrészt a telekommunikációs rendszerek töretlen fejlődése miatt. A Boeing ezért például a Delta IV további tökéletesítését tervezi: jövőre tesztelik majd a rakéta minden eddiginél erősebb változatát, amely akár 10 tonnányi hasznos terhet is nagy magasságú, geostacionáris pályára állíthat. Ezzel pedig megpróbálják beérni nagy vetélytársuk, a mostanra megújult Ariane-5 teljesítményét, ugyanis ennek ugyanilyen „horderejű” típusát szintén jövőre próbálják majd ki a franciák.
