Miközben a “csupasz nős” golyóstoll retró érzését közvetítette, a legmodernebb flashtechnológián alapult az Axelero év végi, ADSL-t reklámozó online hirdetése. #<#A klikkelgetéssel forgatható tollban azonban a Playboyból ismert Hargittai Bea sohasem vetkőzik le, helyette az internetszolgáltató oldalára vezet a kattintgatás.
Egy évvel ezelőtt ilyen animációkkal feldobott reklámmal még alig találkozhattak az felhasználók, mára azonban eluralták az internetet a mozgalmas megoldások.
“2001 fordulatot jelentett a hirdetési eszközök világában” – mondja Novák Péter, a Magyar Reklámszövetség Internet Tagozatának vezetője, a Kirowski Rt. médiaigazgatója. Az elmúlt években ugyanis megingott a csupán kattintásra reagáló reklámcsíkba vetett bizalom, és mind a hirdetők, mind a médiatulajdonosok új megoldásokra tartottak igényt. A reklámeszközök így kampányról kampányra változtak és fejlődtek. Ez egyrészt az online médiapiac megerősödéséhez vezetett (e piac mérete 2000-ben 1,6 milliárd, 2001-ben a becslések szerint 2,3 milliárd forint volt), másrészt viszont a felhasználókat idegesítő és a szájtok tartalmával összeférhetetlen hirdetési formákat is szült.
A kurzor-szponzoráció, vagyis a kurzort folyton követő látványelem volt az első olyan eszköz, amely a hirdetők tetszését egyértelműen elnyerte, de gyakran zavarta az internetet használókat. Az eszközön ezért finomítottak a fejlesztők: ma már a legtöbb ilyen hirdetés késleltetve követi az egeret, úgy, mintha rugón rángatnák. A Kirowski azonban még ezzel sem volt elégedett: létrehozta a harmadik generációs kurzor-szponzorációnak nevezett eszközt. Ez az először az Adidas online kampányában alkalmazott animált hirdetési elem kényelmes távolságból követi a kurzort, érintésre pedig a hirdető logójává változik és annak weboldalára vezet.
Digitális reklámeszközökBANNER.
Hagyományos, rögzített helyű reklámcsík.
SZUPERBANNER. Az oldal teljes szélességében húzódó nagyméretű banner.
SKYSCRAPER. Az oldal magasságában húzódó nagy banner.
BILLBOARD VAGY RECTANGLE. Az oldal közepén elhelyezett nagy hirdetés.
SCREENMATE. Az oldalon rendszer nélkül mozgó hirdetés vagy animáció.
KURZOR-SZPONZORÁCIÓ. A kurzort követő banner vagy animáció.
POP-UP. Egy URL behívásakor rögtön letöltődő weboldal vagy hirdetés.
POP-UNDER. Az oldal bezáráskor a Taskbarból megjelenő hirdetés.
STICKY BANNER. Olyan reklámcsík, amely az oldalon való legördüléskor is helyben marad.
MICROSITE. Skyscraper vagy billboard formátumban elhelyezett mini-weboldal.
A különböző webszájtok közönsége a legzavaróbbnak nem a bannerekből kinőtt mozgó elemeket, hanem a pop-up hirdetéseket ítéli: ez utóbbi olyan reklám vagy honlap, amely egy bizonyos URL cím begépeléskor, vagy egy linkre kattintva automatikusan felbukkan. A brit Jupiter Research felmérése szerint a pop-upokat tartalmazó oldalakat Nagy-Britanniában a netezők 69 százaléka ha csak teheti elkerüli, és valószínűleg ugyanennyien utasítják el ezeket Magyarországon is. Emiatt ez az egyébként először pornóoldalakon alkalmazott agresszív módszer a legritkább esetben válik be a viszonylag konzervatív olvasókörű portálok esetében, bár néha azért szalonképes lehet. Míg például a Népszabadság Online az olvasók kérésére megszabadult a pop-upoktól, a habostorta.hu-n már nem kelt felháborodást a felbukkanó hirdetés. Sőt, az Index sem zárkózik el tőle. “A Blow című filmet reklámoztuk így, igaz csak a szűkebb kört vonzó Kultúra rovatban” – tudtuk meg Szabó Ákostól, az Index.hu Rt. kereskedelmi és marketingigazgatójától.
Kevésbé erőszakos a pop-under forma, amikor a hirdetés a Taskbarba kerül, és csak a portál bezáráskor válik láthatóvá. Ezt már inkább elfogadják a felhasználók. Ami pedig a hirdetőket illeti, maximálisan elégedettek lehetnek e formákkal: az amerikai X10 WTI drótnélküli webkamera pop-under kampányának sikere például a gyártók minden reményét meghaladta.
Eredményt azonban a hagyományosabb formákkal is el lehet érni. Szabó Ákos szerint cikkeik közepén elhelyezett nagyméretű hirdetések, a “billboardok”, vagy a microsite-ok lehetnek a jövőben a portál leghatékonyabb reklámeszközei. A microsite-ok olyan hirdetések, amelyeken nem a hirdető oldalára vezetnek el, hanem helyben kínálnak különböző aloldalakat. Ilyen például az EuroDirekt elektronikus takarékpénztár hirdetése – ezen böngészve komolyabb érdeklődés esetén át lehet kattintani a hirdető weboldalára is. Más mikrooldalakon az olvasó egy-egy szolgáltatásra regisztrálhatja magát (például sms híreket rendelhet meg), játékban vehet részt, vagy akár online vásárolhat. A micrositeok így a kereskedők előretolt polcai lehetnek.
Keresztúri Gergely, a Telnet Interactive médiaigazgatója is az interaktív eszközökben látja a jövőt. “Az internethasználók, annak ellenére, hogy nem hajlandóak fizetni a hirdetés nélküli portálokért, még mindig nem fogadták el a hirdetéseket. Úgy gondolják, kapniuk kell valamit azért, hogy megtűrjék a reklámokat” – mondja. Arra lehet tehát számítani, hogy a hirdetések – jellemzően microsite-ok – legnagyobb részét várhatóan kvízjátékkal, kedvezményt ígérő pontgyűjtő-akciókkal, vagy egyszerű számítógépes játékokkal dobják majd fel. Keresztúri példaként a saját maguk által kreált Matáv-hirdetést említi, ahol egy microsite-on belül ISDN feliratokat kellett levadászni egy űrhajóval, illetve azt a banneren belüli kvízjátékot, amelyet az egyik sörgyár számára készítettek.
Bármennyire is működnek azonban az interaktív hirdetések, a hagyományos banner nem fog eltűnni. A szakma szerint ugyanis e legegyszerűbb megoldás még mindig működik, sőt, szerepe a márkanév ismertségének kialakításában, vagy az imázs felépítésében továbbra is jelentős. Még akkor is, ha esetleg a felhasználók kevesebbet kattintanak rájuk, mint az izgő-mozgó hirdetésekre.
