Gazdaság

Híd a versenyképes gazdaságba – Kutatói magáncégeké a jövő

Ma a magyar az egyik leggyorsabban növekvő gazdaság Európában. #<#Vajon elvezethet-e önmagában ez a dinamizmus egy fejlett, gazdag ország felépítéséhez? Igen, ha a magyar gazdaság képes lesz hatékonyan foglalkoztatni a legképzettebb munkaerőt. Sajnos azonban azt kell látnunk, hogy jelenleg az ország kiművelt rétegét alkotó, nemzetközi tapasztalatokkal felvértezett kutatók humán erőforrás értéke virtuális, mert munkájuk eredménye nem képes megjelenni sem direkt, sem indirekt profit formájában - gazdaságunk képtelen hasznosítani őket. Ez óriási pazarlás, hiszen a tudományos kutatók képzésébe hatalmas pénzt invesztál a társadalom. Ráadásul a gazdaság nem is érzékeli, mekkora profittól esik el csak amiatt, hogy ezt a nagy áldozatokkal képzett munkaerőt nem alkalmazzák hatékonyan, illetve hagyják, hogy az országból eltávozzon. Híd a versenyképes gazdaságba – Kutatói magáncégeké a jövő 1PÁLYÁZATÍRÁSI MÓKUSKERÉK. Néhány kutatótársammal együtt régóta foglalkoztat az a gondolat, miként lehet a mai világban Magyarországon hatékonyan magas színvonalú tudományt művelni. Ez a világon sehol sem egyszerű. Egyrészről ugyan kimondottan hasznos a meglévő pályázati rendszer, mert ez teremt versenyhelyzetet, másrészről viszont az igazán kiemelkedő kutatókat is erősen hátráltatja, hogy ebben a rendszerben folyamatosan saját maguknak kell megteremteniük a kutatási lehetőségeket. A vég nélküli pályázatírás, az eredmények “reklámozása”, a gazdasági tevékenységek, valamint beszámolók készítése nemcsak időben és energiában megterhelő a kutató számára, de a megfelelő képzettsége sincs meg arra, hogy ezeket a tevékenységeket igazán hatékonyan végezze, pedig ez alapvető fontosságú az anyagi és kapcsolati háttér megteremtése szempontjából. Az ipari kutatásban dolgozók mentesülnek ezen feladatok alól, ott viszont korlátozott a kutatási szabadság – az a függetlenség, amely az igazán nagy és meglepő eredmények megteremtéséhez kell.

Ezt a kettősséget már számos nagy cég felismerte, s olyan intézetek létrehozásába fektet be, amelyekben egyáltalán nem korlátozzák a kutatói szabadságot, még a témaválasztásban sem. Ezek a viszonylag kis létszámú intézetek azáltal állítanak elő profitot, hogy folyamatosan “táplálják” az anyacég fejlesztő részlegeit. E vállalkozások működ(tet)ése esetén természetesen nem szabad megfeledkezni a befektetett tőke értékéről sem, amely a drága állóeszközökben akkumulálódik. Ugyancsak közvetlen értékfelhalmozódást eredményeznek a létrehozott és megvalósuló szabadalmak, az egyéb szellemi és esetleges anyagi termékek, valamint az a versenypotenciál, amelyet egy ilyen hatékony vállalkozás képvisel a belföldi, illetve a nemzetközi pályázati rendszerekben, valamint befektetési közegekben.

Kutatótársaimmal kidolgoztunk egy olyan cégmodellt, amely a magyar viszonyok figyelembevételével a modern nyugati kis kutatócégek elvére épül. A magas hatékonyságot cégünk azáltal éri el, hogy egyrészről kis mérete miatt dinamikus és alkalmazkodóképes, másrészről szervezeti felépítése lehetővé teszi, hogy a kutatók maximális hatékonysággal dolgozhassanak a projekttervezéstől a megvalósításig, és energiájuk ne pazarlódjon egyéb tevékenységekre. Kutatási területe az alaptudomány felől hatékony kifutási lehetőségeket biztosít az alkalmazott K+F irányába. A cég a molekuláris biológia, a nanotechnológia és az anyagtudományok ötvözésével úttörő interdiszciplináris területeket szeretne megnyitni.

Külföldi tapasztalataink alapján biztosak vagyunk abban, hogy a “kint” dolgozó legjobb magyar kutatók hazatérnének egy olyan vállalkozásba, amely nemzetközi szintű, igazán nagy tudományos kihívásokkal foglalkozik, nyitott, dinamikus tudományos közösséget teremt, szervezeti felépítése révén maximálisan biztosítja a munkafeltételeket, közép- és hosszú távra is képes megteremteni a kutatás anyagi hátterét, a munkatársaknak pedig biztos és értéküknek megfelelő személyes javadalmazást nyújt.

VALÓS VERSENY. Ha az ilyen vállalkozási formák hazánkban is sikeresek lesznek, akkor valós versenyhelyzet alakul ki mind a kutató cégek között, mind pedig szélesebb körben, a hasonló terepen mozgó egyetemi és akadémiai kutató hálózatban is. Ezek a pozitív folyamatok fókuszáltabb magyar tudományt hoznak létre, hatékonyabbá teszik a kutatási pénzek felhasználását, és elősegítik újabb források bevonását. A legképzettebb magyar munkaerő virtuális értékét valós gazdasági értékké kell konvertálni, mert ez az alapja, hogy bedolgozói gazdaságunk valódi fejlett gazdasággá alakulhasson.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik