Számtalan gyógyíthatatlan betegség létezik, amelyek ellenszere egyedül a szervátültetés volna#<#; a szív, a tüdő, a máj, a vese, vagy a hasnyálmirigy transzplantációja azonban csak akkor lehetséges, ha megfelelő donorok állnak rendelkezésre.
Szervadók ma még csakis emberek lehetnek, az állatokból kinyert szerveket ugyanis kilöki a szervezet. Ezért is áttörés az annak idején a Dollyt klónozó svéd PPL Therapeutics nevű biotech vállalat eredménye: a kutatók génsebészettel olyan malacokat állítottak elő, amelyek szervei nem váltanak ki immunreakciót az emberi testben.
A xenotranszplantációval – az idegen fajok közötti szervátültetéssel – foglalkozók általában ideális szervforrásnak tartják a sertést. Bár az állat anatómiája az emberétől alaposan eltér, sok vizsgálat igazolja, hogy szervei megfelelően működnének az emberi testben is, ha nem fenyegetné őket a kilökődés veszélye. A skót molekuláris biológusok most sertésembriók sejtjeiből eltávolították azt a gént, amely a kilökődésért leginkább felelős molekula termelését szabályozza; az állat sejtjei így nem váltanak ki immunreakciót az emberi szervezetben.
A szóban forgó gén a sertés sejtjeiben két kópiában fordul elő. Korábban a skót kutatók már kiütötték ezek közül az egyiket, és ez év elején az amerikai Immerge BioTherapeutics nevű cég is hasonló eredményről számolt be. A géntől teljesen mentes embriókat azonban csak most sikerült előállítani. Ahhoz azonban, hogy a most megszületett malacokat valóban szervdonorként használhassák, további kutatásokra van szükség. A legnehezebb talán annak küszöbölése lesz, hogy a sertésekből állati vírusok kerüljenek az emberbe.
