Két évtizede, jóval a rendszerváltás előtt, több szocialista nagyvállalat portáján is megkérdezték Vaspál Vilmostól, a fiatal szabadúszó informatikustól: “Kihez tetszett jönni, s ki küldte?” A kérdés második felére adott “magam jöttem” választ rendre értetlenség fogadta. “No de melyik vállalatnál tetszik dolgozni, mit írjunk a rubrikába?” Hősünk vacillált egy darabig, majd kibökte: “No jól van, hát a FreeSofttól jöttem.” Így már minden rendben volt, a szabadúszó szoftveres nem túl eredeti névötletét fonetikusan, fríszoftnak írták ugyan, de ebből nem csinált problémát, hiszen a mai vállalkozás, a FreeSoft Kft. akkor még a tervek között sem létezett.
A névválasztásban ugyanakkor lehet valami tudatalatti összefüggés, hiszen a cégalapító Vaspál Vilmos számára mind a mai napig meghatározó az alkotói szabadság. Ez az első látásra lezser, szabadelvű hozzáállás abból adódik, hogy – bár ma már 70 embert kell irányítania – maga is programozóként kezdte. Ez a szakma viszont alkotó jellegű tevékenység, sajátos elvekkel és még sajátosabb egyéniségekkel, akik nehezen viselik a szabályokat. Vaspál Vilmos is ilyen, nem fogadja el könnyen a kötöttségeket, ám ha értelmes célért kell dolgozni, akkor nem könnyű követni a tempóját. “Két percig sem bírnám ki azt, hogy írjuk körbe a semmit, majd fújjuk minél nagyobbra” – mondja.
Karrierje kezdetén azonban még egészen más típusú problémákkal kellett megküzdenie. A hetvenes évek végén, az akkor még Marx Károlyról elnevezett egyetem elvégzését követően ugyanis gimnáziumi éveinek helyszínére, a szülőhelyéhez közeli Salgótarjánba hívták vissza. Az ottani Pénzügyi és Számviteli Főiskolán matematikát és számítástechnikát tanított, de nem találta meg a hangot idősebb kollégáival, akik mindjárt az első – szombatra eső – munkanapján egy kis üveg jóféle szilvapálinka kíséretében egy megoldhatatlan feladatot is a nyakába sóztak, így hamar továbbállt, s a fővárosban, a Videoton külföldi vevőszolgálatánál helyezkedett el. Ott a számítástechnikai ismeretei mellé kereskedelmi tapasztalatokat szerzett, s rázós helyzeteknek is részese volt. A nyolcvanas évek elején, egy kiállításon például egy úrnak feltűnt a hasonlóság az egyik “hamisítatlan magyar” géptípus és egy Cocom listás nyugati számítógép között, így őrá hárult a feladat, hogy a masina programjából villámgyorsan kipucolja a “kölcsön vett felépítés” jól látható nyomait.
POFONOK A PIACTÓL. Ekkoriban, a nyolcvanas évek elején, a személyi számítógép még újdonságnak számított, s a vérbeli informatikusok – köztük Vaspál Vilmos is – valódi ellenszenvvel tekintett ezekre a félresikerült masinákra. A PC-ket ugyanis sok más, részben mai napig is meglévő gyermekbetegségük mellett még hosszú évekig nem lehetett rendszerbe kapcsolni. A cég legfontosabb vásárlói azonban mindmáig az állami és más stratégiai nagyfelhasználók közül kerülnek ki, amelyek számára még hosszú évekig fontos volt, hogy PC-s rendszereknél sokkal stabilabban működő, s persze jól ismert nagygépes környezetre készüljenek a programok.
Fájlalja is, hogy kimaradt a nyolcvanas évek hatalmas méretekben folyó hardverüzletéből. Ez lényegében számítógép-alkatrészek becsempészéséből állt, s óriási nyereséget produkált. “Én csak egyetlen gépet hoztam akkoriban, azt is saját célra, s inkább a programozásból próbáltam megélni” – meséli.
VASPÁL VILMOS 47 éves, a Nógrád megyei Kisterenyén született, a gimnáziumot Salgótarjánban járta, diplomáját a Közgázon szerezte.
Először a megyeszékhely számviteli főiskoláján kapott tanári állást 1979-ben, innen 1981-ben a Videoton külföldi vevőszolgálatához igazolt. 1983-tól hét éven át szabadúszó szoftverfejlesztőként dolgozott, 11 éve a FreeSoft Kft. ügyvezetője.
Napi 9-10 órát dolgozik. Idegenkedik a törtető, yuppie szemlélettől, inkább szabados szemléletű, szereti élvezni az életet. Hetente kétszer kosárlabdázik: a közgáz öregfiúkkal, illetve a munkatársakkal. Imádja a síelést, s teniszezni is jár, legutóbb pedig búvárkodással is próbálkozott. A hosszú utazást nem kedveli, igaz élete legszebb élménye volt, amikor több hetet töltött családjával Ausztráliában.
A FreeSoftot 1990-ben feleségével és három barátjával alapította, s a 194 milliós saját tőkéjű cég ma is az ő tulajdonukban van. A főként alkalmazásfejlesztéssel foglalkozó kft.-nél ma 70-en dolgoznak. Az előzetes adatok szerint a cég 2001-ben 357 milliós árbevétel mellett valamivel egymillió forint alatti adózás előtti eredményt ért el.
Pár évvel később azonban jött az első nagy megrázkódtatás: szinte pillanatok alatt nőtt 20-30 fősre a gárda. “Ekkor már piaci pofonokat is kapott a cég, aminek döntő oka a gyenge kezű vezetési stílusom volt” – jegyzi meg önkritikusan az üzletember. Bár nem tudja elképzelni magát és csapatát egy óriásvállalat aprólékosan szabályozott környezetében, azért ma nem maradhat már el a kötelező szabályozás, a cég az ISO 9001-2000 minősítéssel rendelkezik. “Ennek ellenére a FreeSoft sokszor túlságosan is free” – mondja. “A határidő fogalmát rettenetesen nehéz elmagyarázni egy programozó kollégának, sokszor magam is érzem, hogy erősebb kézzel kellene fogni a vállalatot. Ez persze nem biztos, hogy eredményre vezetne, hiszen ebben a szakmában a teljesítményt is nehéz pontosan lemérni.” Ennek ellenére megvannak a vezetői eszközei. “Mivel én magam is kódoltam éjszakákon át, általában tudom, hogy az emberek mikor beszélnek őszintén, s mikor kezdenek el sumákolni” – utal a programozó kollégák magyarázatainak kezelésére Vaspál Vilmos. Az utóbbi évek folytonos kérdése számára az, miként lehet megőrizni cégen belül az alkotói műhelyt és a baráti szellemet a mai üzleti világban. “Talán a siker sem a megállás nélküli hajtás gyümölcse” – vallja a yuppie szemlélettől egészséges távolságot tartó üzletember. “Rám nem jellemző az üzleti keménység, de nem is szeretném, hogy ilyen legyek. Volt olyan kolléga, aki azért lépett tovább, mert hiányolta a cégvezetésből a modern, kíméletlen szemléletet.”
MEGKAPTA A LECKÉT. Az elmúlt években dolgoztak például az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak a TAJ számok rendszerén, a Szerencsejáték Rt.-nek, a Miniszterelnöki Hivatalnak, de az adóhatóság adókártyás rendszerét is a cég csapata programozta. A vezető szerint azonban a közelmúltig nem volt olyan termékük, amely stabil bevételtermelőként működött, inkább projektekre épült a szervezet. Most azonban az Oracle céggel – 1994 óta partnerek – egy szűk piaci szegmensben a világpiacra léphet ki a FreeSoft, saját “húzótermékével”. Klotz Tamás, az Oracle Hungary Kft. műszaki igazgatója szerint Vaspál Vilmos sajátságos stílusán keresztül ugyan, de hatásosan képviseli vállalatát a multinacionális cégek irányában. “Előfordult, hogy Vilmos egy tárgyalás alkalmával egy odaillő versidézettel oldottal fel a kényelmetlen helyzetet, amin a partnerek meglepődtek ugyan, de sokkal jobban végződött az egyeztetés, mintha egy buta viccel próbált volna úrrá lenni a szituáción” – meséli Klotz Tamás. A műszaki igazgató szerint Vaspál Vilmos nem csak úgy gondolja, hanem ki is meri mondani, hogy Magyarországon nem muszáj belesimulni a nagy nyugati cégek által diktált elvekbe.
Az impozáns tervek sikerére szükség is van, hiszen tavaly a korábbinál szerényebb megrendelés-állománnyal kellett beérnie a FreeSoftnak. A cég első embere nem az a típus, aki másokon átgázolva tör utat magának, ám nem is adja fel egykönnyen. Nemritkán estéket tölt az internet előtt, hogy munkalehetőségeket keressen a FreeSoftnak.
