Bár a Construma építőipari szakkiállítás honlapja nem igazán látványos, legalább informatív. Sajnos azonban ez nem mondható el az építőcégek legnagyobb részéről, webes megjelenésük sok kívánnivalót hagy maga után – derül ki a Webconsult nemrégiben készített, száz hazai vállalatra kiterjedő felméréséből. A tanulmány megállapítja, hogy az építők 40 százaléka nem rendelkezik honlappal (nincs honlapja például a Hídépítő Rt.-nek, a VSTR Hungária Cégcsoportnak, vagy a Swietelsky Útvasút Kft.-nek), amelyeknek pedig van, azok színvonala messze elmarad a más ágazatokban megszokottól.
Az Építési Vállalkozók Országos Szövetsége (ÉVOSZ) címjegyzéke alapján készült felmérés szerint kevés az interaktív, illetve a Flash technológiát felvonultató website. “Ezek az oldalak egy-két évvel ezelőtti trendeket képviselnek – mondja Szabó Márta, a Webconsult ügyvezetője -, nincs meghatározva a cég internetes jelenlétének célja, célcsoportja, és ezek kihatnak a végeredményre.” A szakértő elmagyarázza: az avíttság alatt ezekben az esetekben nem a kevésbé látványos designt érti, hanem azt, hogy úgy tűnik, a legtöbb építőcég maga sem tudja, miért is tartja fenn weboldalát, van-e egyáltalán erre szüksége. Holott az építőipar olyan terület, ahol a jól definiált célok üzletileg értékes website-ot eredményeznek. Megfelelően kiemelt referencialistákkal a vállalatok elősegíthetik az értékesítést, a konkurencia honlapjánál korszerűbb, ötletesebb designnal erősíthetik arculatukat, egy-egy megoldás pedig lehetőséget nyújthat arra is, hogy a cég a weboldalon keresztül tartsa a kapcsolatot beszállítóival, vagy kommunikáljon az anyavállalattal.
Mindezeket figyelembe véve természetesen akad üdítő kivétel is a hazai építőcégek között. Szabó Márta szerint a Kész Kft. (kesz.hu) és a Magyar Építő Rt. (magyarepito.hu) honlapjai kiemelkednek a mezőnyből. “Árgus szemekkel figyelem az építőipari cégek webes fejlesztéseit, és úgy látom, hogy felvesszük a versenyt a külföldi cégekkel is. Az oldalunkat saját informatikusaink tervezték, tartják karban és frissítik” – mondja Árvai István, a Kész kommunikációs igazgatója. A honlap állásajánlatokat, céghíreket, cégismertetőt, referencialistát közöl, de talán – a portál túlbonyolított szerkezete miatt – kissé nehézkes a használata. A Kész ezért változtatni készül, miközben folyamatosan fejleszti is az oldalt: építőipari portál kialakítását tervezi a jövőben, hírekkel, fórumokkal és linkekkel, illetve a beszállítók kiválasztását megkönnyítő webes megoldással. “Az építőipar a beszállítók tekintetében jelentősen eltér a klasszikus gyártói tevékenységektől – magyarázza Árvai István -, itt ugyanis projektjellegű tevékenységről és nem folyamatos anyagellátásról van szó, ezért az állandóan változó műszaki paraméterek miatt nehéz a weben keresni az alvállalkozókat. Az épületvillamossági szakágban azonban van jövője az internetes pályáztatásnak.” A cég a tervek szerint hamarosan próbapályáztatásokba kezd a hálón, így elképzelhető, hogy idővel a webes válogatás alapján kötik majd az épületvillamossági éves keretszerződéseiket. A Kész oldalán egyébként már most adott a lehetőség, hogy a beszállító e-mailben ismertesse ajánlatát. “Az, hogy egy építőipari kivitelező oldalán e-mailen jelentkezhet a beszállító, már előremutató lépés, függetlenül a használt technológiától” – mondja Szabó Márta, utalva arra, hogy azért ma már léteznek sokkal korszerűbb, az alvállalkozókkal kommunikálni képes, testre szabott webes megoldások is.
A webes megjelenésben jól teljesítő másik vállalat a Magyar Építő Rt., amelynek két éve van honlapja. Ezen nagy hangsúlyt fektetnek a referenciák bemutatására. Ezt Szabó Márta szerint nagyon bölcsen teszik, ezek a cégek ugyanis a referenciáik alapján mérettetnek meg. Brautigam Károly, a Magyar Építő vezérigazgató-helyettese ugyan nem fűz nagy reményeket ahhoz, hogy ez a csatorna ügyfelet hozna, de azért folyamatosan fejlesztik a honlapot. “Fontosnak tartom az internetes jelenlétet, hiszen egy esetleges külföldi beruházó elsőként ezt ellenőrzi” – mondja. Ezért is érhető el több nyelven a Magyar Építő Rt. és a Kész Rt. honlapja is.
A többnyelvűség egyébként az egyszerűbb, kevésbé színvonalas honlapokra is jellemző: a felmérés szerint a cégek fele angolul és/vagy németül is feltette a netre oldalát. “Felesleges erőfeszítés a többnyelvű megjelenés abban az esetben, ha a weblap frissítésére nem fordítanak kellő energiát – véli a Szabó Márta. – “A koncepciót nélkülöző, helytelenül kialakított internetes megjelenés, az elavult adatok kommunikálása negatív hatást fejt ki a cégek megítésében” – teszi hozzá.
