A parlament pénteken – 293 igen szavazattal, 4 nem ellenében, 1 tartózkodás mellett – elfogadta az új jegybanktörvényt. Korábban az Országgyűlés az Európai Központi Bank (EKB) véleményére hivatkozva több ponton módosította a kormány által benyújtott jogszabályt, amelynek visszavonását levélben kérte Orbán Viktortól az Európai Bizottság elnöke.
Rogán Antal, a gazdasági bizottság fideszes elnöke zárszavában hangsúlyozta, hogy az EKB véleményét több mint kilencven százalékban figyelembe vették. Így államfői kinevezés helyett továbbra is az Országgyűlés választhatja meg a monetáris tanács tagjait, az MNB elnökén és alelnökein kívül.
Fontos változás ugyanakkor, hogy az eddigi kettő helyett legfeljebb három MNB-alelnök lehet, és a jelenlegi gyakorlattal szemben a jegybankelnök helyett a kormányfő tesz javaslatot személyükre az államfőnek. A módosítás a hivatalban lévő vezetők mandátumát nem érinti. Bővülhet a monetáris tanács létszáma is, a jelenleg héttagú testületnek maximum kilenc tagja lehet. A monetáris tanács jogköre is szélesedik, így feladatai közé tartozik, hogy a jegybankelnök javaslatára határozzon az alelnökök hatásköréről.
A gazdasági bizottság indítványára a törvényjavaslat deklarálja, hogy a kormány nem kísérli meg az MNB és vezetőinek befolyásolását, és az elnök parlament előtti beszámolási kötelezettsége sem okozhat beavatkozást a jegybank döntéshozóinak függetlenségébe.
Az új jegybanktörvény, valamint az új alkotmány átmeneti rendelkezéseiről szóló törvénynek a jegybank és PSZÁF összevonását lehetővé tévő módosítása veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti hazánk érdekeit – olvasható a jegybank honlapján.
A közlemény azután született meg, hogy pénteken az alkotmányügyi bizottság két zárószavazás előtti módosítót terjesztett elő. Az egyik javaslat indoklásában az olvasható, hogy a módosításokat az Európai Központi Bank 2011. december 22-én kiadott véleményében foglaltak teszik szükségessé. A módosítók azonban aligha annyira fajsúlyosak, hogy megváltoztatnák a nemezteközi szervezetek véleményét.
A jegybank álláspontját biztosan nem változtatták meg, ugyanis közleményük szerint az új jogszabályok együttese megteremti a jegybanki döntéshozatal kormányzati, pártpolitikai érdekek szerinti befolyásolásának lehetőségét, amely — ahogy arra nemzetközi szervezetek (Európai Bizottság, Nemzetközi Valutaalap, Európai Központi Bank) többször és hangsúlyosan felhívták a jogalkotó figyelmét – ellentétes a Magyarország által aláírt és elfogadott nemzetközi szerződéssel, az Európai Unió alapdokumentumával. Az európai uniós joggal összeegyeztethetetlen törvények, illetve az egyeztetések elmulasztása miatt a nemzetközi szervezetek bizonytalan időpontra halasztották a Magyarország számára nyújtandó hitelről szóló tárgyalásokat – áll az MNB kommünikéjében.
Fotó: Reuters
A Magyar Nemzeti Bank mindezidáig pártpolitikai befolyástól függetlenül, szakmai megfontolások alapján, az ország egészének érdekében végezte munkáját. A most elfogadás előtt álló törvények együttesen összeegyeztethetetlenek a jogbiztonság elvével és lehetőséget teremtenek arra, hogy a kormányzat saját rövid távú politikai céljainak érdekében befolyásolja a jegybanki döntéshozatal folyamatát. Amennyiben a magyar Országgyűlés kormánypárti többsége a jogszabályt az Országgyűlés előtt lévő egységes javaslat szerinti formában elfogadja, úgy az tovább erősíti a gazdasági környezet kiszámíthatatlanságát, veszélyezteti a magyar gazdaság stabilitását, ezért súlyosan sérti Magyarország érdekeit – zárul a jegybank közleménye.
