Bár a hazai (becsült) növekedési adat jobb a vártnál, egyre valószínűbb, hogy jövőre fájdalmas recesszió köszönt Magyarországra. A várakozásoknál kedvezőbb, 1,4 százalékos harmadik negyedévi hazai GDP-növekedés mögött nem állnak sajnos tartós, kedvező folyamatok. A viszonylag szép szám inkább a jó idei termésnek, a korábbi, relatíve kedvezőbb európai adatoknak köszönhető. Egyre több elemző tart attól, hogy recesszió jöhet Magyarországon, ami emelkedő munkanélküliséget, stagnáló-csökkenő reálbéreket hozhat magával – magyarán még a jelenleginél is rosszabbul élhetünk majd.
A növekedési adatot továbbra is az export húzta, de a hazánknak fontos exportországok lassulása és a hazai megszorítások miatt a következő negyedévekben jóval gyengébb eredményekre lehet számítani – véli Suppán Gergely, a Takarékbank elemzője. Suppán 2012-ben 0,8 százalékos növekedést vár. A szám természetesen tartalmazza, hogy a kecskeméti Mercedes-üzem jövőre termelni kezd, tehát a lakosság ezt még bőven recessziónak érezné, dacára a pozitív előjelnek.
Sokszorosan fájó recessziós veszély
Nem nehéz már olyan elemzőt találni, aki a szó szoros értelmében recessziót jósol. A Raiffeisen elemzői 1 százalékos visszaesést várnak jövőre. Keszeg Ádám, a bank elemzője lapunknak elmondta: valószínűleg lefelé módosítják majd a jelenlegi növekedési előrejelzésüket. A GKI ugyancsak 1 százalékos visszaesést jelez jövőre.
A recesszió mondhatni „alapból” is nagyon kellemetlen, Magyarország helyzetét azonban súlyosbítja, hogy az államadósságot döntő mértékben külföldi befektetők finanszírozzák. Ők pedig árgus szemekkel lesik, hogy az ország növekedési pályája lehetővé teszi-e az államadósság folyamatos finanszírozását.
Róna Péter közgazdász lapunknak elmondta: Magyarország növekedési lehetőségei jelentősen alatta vannak a kormány által jövőre várt 1,5 százaléknak. A bankoknak nincs elég tőkéjük, alig hiteleznek, hitelezés nélkül pedig nincs növekedés sem. A befektetőkben fölhorgadhat a kérdés: növekedés nélkül képes-e magát finanszírozni Magyarország? Ugyanezt kérdezték a befektetők Görögország és Olaszország esetében is – magyarázta a közgazdász. Róna úgy vélte: Magyarország helyzete különbözik az olaszétól és a görögétől, ám a növekedési bajok hasonló módon finanszírozási problémákhoz vezethetnek. Róna lapunknak is megerősítette korábbi véleményét: ha az unió centrum országainak nem tetszik egy periféria ország politikája, akkor annak a kormánynak előbb-utóbb mennie kell, s az unió emberei lesznek a válságkezelő kormány vezetői. Szerinte ez történt Görögország és Olaszország esetében, és megtörténhet Magyarországot illetően is.
S a lehetőséget nemcsak Róna Péter veti föl sajnos: a Wall Street Journal egyik blogjában írták nemrégiben, hogy Magyarország lehet az európai válság következő áldozata.
Kisegít Kína?
Mellár Tamás professzor azt mondta lapunknak: vannak tartalékok, ha nagy csapás nem éri Magyarországot vagy a világgazdaságot, hazánknak jövő év közepéig nem lehet közvetlen finanszírozási gondja. Ennél hosszabb távon persze bármi elképzelhető, de a közgazdász szerint a kormány gazdaságpolitikája azért próbál alkalmazkodni a megváltozott környezethez. Amit mutat például, hogy a kormány igyekszik megállapodni a bankokkal. Nagy kérdés az is, hogy hoznak-e valamit a konyhára a kínai, közel-keleti kapcsolatok. Ha Kína elszánja magát Magyarország finanszírozására, akkor annak nyilván költsége van, de az IMF-t biztosan nem kell behívni – mondta Mellár. A közgazdászprofesszor 0 százalék körüli „növekedést” vár jövőre, mivel kérdéses, hogy tudja-e húzni továbbra is az export a GDP-t. A mintegy 1400 milliárd forintnyi jövő évi megszorítás (az erről szóló dokumentum elérhető az NGM angol nyelvű szekciójában) a hazai kereslet oldaláról húzza vissza a gazdaságot.
A Népszabadság keddi információja szerint Orbán Viktor szűk körben már célzott arra, hogy lemond, ha Magyarország újra az IMF védőhálójára szorul. A Magyarország körüli aggodalmak nem meglepőek abból a szempontból, hogy a globális válság 2008-as kitörésekor is „hamar megtalálták”. Matolcsy György, amikor elfoglalta a miniszteri székét – jogosan, bár politikailag érthetetlenül – arról beszélt, hogy Magyarország a világ 10 legkockázatosabb adósa között szerepel. Nos, ez nem változott.
