Gazdaság

A PETROM PRIVATIZÁCIÓJA – Kezdő lökés

Romániában indul a stratégiai cégek magánosítása. Az első körben a nemzeti olajtársaság 35 százalékát adják el; a cég elvileg magyar érdeklődésre is számot tarthatna.

Várhatóan legalább két-három évig tart a veizető román kőolajipari társaság, a Societatea Nationala Petrom ez év közepén kezdődő privatizációja. Első lépésben az állami tulajdonú társaság főrészvényese, az ipar- és kereskedelemügyi minisztérium öt ajánlatot kapott a részvények 35 százalékának megvásárlására.

ÉRDEKLŐDŐK. Radu Berceanu, a tárca demokrata párti vezetője szerint – mivel a kőolajipari társaság értéke több mint 1,5 milliárd dollárt tesz ki – a sikeres vételi ajánlat értékének meg kell haladnia a 0,5 milliárd dollárt. A kiszivárogtatott hírekből eddig csupán annyit tudni, hogy az ajánlatot tevők között van az olasz ENI, a görög Hellenica, az osztrák OMV, a magyar Mol és egy – a Tofan és a Gelsor cégek által alapított – román konzorcium. Bár a minisztériumi szakértőkből álló bírálóbizottság még meg sem alakult, többen tudni vélik, hogy az ajánlatok jó része csalódást okozott; így a magyar is, amelyet nem tartanak versenyképesnek. A Mol budapesti központjában kérdésünkre azonban egyértelműen cáfolták, hogy a magyar olajtársaság pályázatot nyújtott volna be. Hetvenmillió dollárnyi befektetésével egyébként a Mol a román üzemanyagpiac harmadik legnagyobb résztvevője; eddig 30 saját benzinkútja van országszerte, további kilenccel pedig franchise-megállapodása van.

A hírek szerint az olasz ENI 500 millió dollárt kínált fel és azt ígéri, hogy néhány hónapon belül jelentősen felfuttatja a Petrom részvényeinek értékét. A görög Hellenicáról az a hír járja, hogy nem annyira az értékesítésben, mint inkább a feldolgozásban erős. Az OMV esetében attól lehet tartani, hogy az csupán romániai értékesítési hálózatát kívánja bővíteni. A belföldi konzorcium 650 millió dollárt kínált fel a részvények egyharmadáért, ami a miniszter szerint az egyik legjobb ajánlatnak tűnik.

Tavaly a Petromnál több olyan befektetést hajtottak végre, amelyek növelték a társaság értékét: rábukkantak a Fekete-tenger vélhetően legnagyobb kőolajlelőhelyére, Kazahsztánban pedig igen gazdag szénhidrogénréteg kiaknázásának jogait szerezték meg 32 millió dollárért. Szándéknyilatkozatot írtak alá továbbá két kazah kőolajtársasággal az ázsiai szovjet utódállam Európába tartó olajának Románián át történő tranzitjáról. A társaság részt vesz az Aral-tó és a törökországi Selmo térség kőolajlelőhelyeinek kiaknázásában is. „Ezenkívül a szomszédos Moldova Romániával szembeni 45 millió dolláros államadósságának fejében, az elképzelések szerint, a Petrom átvenné a Tirex moldovai kőolajtársaság feletti ellenőrzést, amennyiben annak sikerül rendeznie adósságát” – közölte nemrégiben Marius Velescu, a Petrom igazgatóságának elnöke. A román társaság egyébként több kaukázusi országban is rendelkezik érdekeltségekkel, helyi cégek részvényeseként.

A cégnek Magyarországon is van bázisa: a Petrom Hungaria legfőbb célja egy nagylaki és egy békéscsabai üzemanyag-elosztó állomás létrehozása és működtetése. Az egyik tavaly szeptemberben már el is készült, értéke 2,4 millió dollárra tehető.

A Petrom évente 6,5 millió tonna kőolajat és 6,2 millió köbméter gázt dolgoz fel az Arpechim és Petrobrazi finomítókban, amelyek együttes kapacitása évente 14 millió tonna kőolaj, az ország teljes feldolgozókapacitásának 41 százaléka. A Petrom 498 romániai töltőállomása évente 1,25 millió tonna benzint és 1,7 millió tonna gázolajat értékesít – a forgalomba kerülő összes üzemanyag mintegy 40 százalékát. A cég 1999 első nyolc hónapjában 407 ezer tonna benzint és 90 ezer tonna gázolajat exportált. A nyugati technológiával rendelkező multinacionális vállalatokkal való versenyképesség megőrzése érdekében a társaság megkezdte üzemanyagtöltő-állomásainak modernizálását, erre 1999-ben mintegy 21 millió dollárt költött.

TÖBB HULLÁMBAN. A Petrom azon néhány román állami vállalat egyike, amely nyereségesnek mondhatja magát. A múlt évre betervezett nullszaldóhoz képest 100 milliárd lej (5,5 millió dollár) eredményt könyvelhetett el. A cég valós piaci értékét azonban csak azután tudhatjuk meg, hogy részvényeit jegyzik majd a tőzsdén, ami várhatóan csak egy-két év múlva esedékes. A részvények eladására több hullámban, a nemzetközi pénz és olajpiac alakulásának függvényében kerülhet majd sor.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik