AZ ÁFA-ÜGY. Még a hatvanas években egy állami vállalat bérlakásokat épített dolgozói javára, a rendszerváltás után így jogutódja vagyonát képezte az a néhány szolgálati lakás is, amelyeket a dolgozóinak akart értékesíteni. Hogy szakszerűen járjanak el, az eladás előtt tájékoztatást kértek az adóhatóságtól, terheli-e áfa a fenti műveletet. Miután arról tájékoztatták őket, hogy ez a tevékenység tárgyi adómentes, áfa nélkül adták el a vállalati bérlakásokat. Alig egy évvel a tranzakciók után az APEH ellenőrzést tartott cégnél, s megállapította: az ingatlanokat áfával növelten kellett volna eladni, s mivel nem így történt, 12 millió forint adóhiány keletkezett, bírsággal és késedelmi pótlékkal megfejelve. (Később e két utóbbit elengedték.) Az első fokon eljáró megyei bíróság – az adóhatóság téves tájékoztatása miatt – az adóhiánnyal közel azonos összegű kár (s utána késedelmi kamat) megfizetésére kötelezte a hatóságot, s ezt az ítéletet másodfokon a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta.
AZ SZJA-ÜGY. Ebben az esetben egy vidéki alapítvány kért tájékoztatást az adóhatóságtól, hogy az általa végzett tevékenység adómentes-e, s miután megkapta az igenlő választ, ennek megfelelően járt el. Egy későbbi ellenőrzés során viszont adóköteles tevékenységnek minősítették az alapítvány által végzett munkát, s megállapították az adóhiányt. A bírósághoz forduló alapítványnak végül több mint 1 millió forint kártérítést ítéltek meg jogerősen; a Legfelsőbb Bíróság téves tájékoztatás miatt vonta felelősségre az adóhivatalt.
