Most a magyarországi értékesítéssel van gond – ismerte el Bogsch Erik, a Richter Gedeon Rt. vezérigazgatója a társaság féléves gyorsjelentését ismertető sajtótájékoztatón. Az exportpiacain dinamikus forgalomnövekedést felmutató gyógyszergyár féléves eredménye ugyanis elmaradt a várakozásoktól, részben a belföldi értékesítés jelentős visszaesése, részben pedig egy dollárfedezeti ügylet pénzügyi eredményt csökkentő hatása miatt.
Pedig a gyorsjelentés publikálása előtt még optimista volt mindenki: egy hét alatt például közel 10 százalékkal emelkedett a – hosszú hetekig tartó lemorzsolódás után – a Budapesti Értéktőzsdén a Richter-részvények árfolyama. Brókerkörökben 10 milliárd forint körüli adózás utáni eredményről beszéltek, míg az ennél óvatosabb elemzői előrejelzések konszenzusa 9,2 milliárd forint volt. A külföldi befektetők keresletének növekedéséhez hozzájárult az is, hogy az egyik mértékadó brókerház, a CSFB a január végi visszaminősítés után ismét vételre ajánlotta a Richter-papírokat. A brókerház döntését a Richter egyik legnagyobb piacának számító Oroszország gazdasági helyzetének tartós javulásával indokolta.
DOLLÁRBAN CSÖKKENŐ NYERESÉG. A kőbányai gyógyszergyár első féléves gyorsjelentése azonban csalódást jelentett, azoknak a befektetőknek, akik az eredménykimutatás alsó sorában jóval 9 milliárd feletti számot kerestek. A Richter idei első féléves adózott eredménye 8,8 milliárd forint lett, ami forintban számolva is csak 12 százalékkal haladja meg a tavalyi értéket, dollárban kifejezve viszont 3,8 százalékos visszaesést jelent. Márpedig az egyetlen független hazai gyógyszergyár által publikált eredményadatok elemzésekor két okból is célszerű dollárban számolni. Egyrészt tulajdonosainak 62 százaléka külföldi – nagyrészt amerikai – intézményi befektető, ők érthetően dollárban kalkulálnak. Másrészt a társaság árbevételének több mint 70 százaléka főképp dollárban elszámolt exportból származik. Így a “zöldhasú” erősödése jelentős hatással van a kőbányai gyár gazdálkodására, illetve annak megítélésére: az exportból származó bevételeket földuzzasztja, míg a forintban kiszámlázott hazai értékesítést leértékeli.
Márpedig a hazai értékesítés árbevétele forintban számolva is csökkent, a tavaly ilyenkor kiadott értékhez képest 6,8 százalékkal, míg az export dollárban számolva is 17,8 százalékkal nőtt. Hiába volt magasabb azonban a dollárban számolt árbevétel, összességében 4 százalékkal, az adózás utáni profit dollárban mégis kevesebb lett.
A csökkenés egyik oka azonban éppen a menedzsment óvatossága volt. Az árfolyammozgások kockázatát – azaz a dollárnak az euróval szemben bekövetkező esetleges gyengülését – ugyanis fedezeti ügyletekkel igyekeztek kivédeni: várható dollárbevételei- ket határidős dolláreladásokkal fixálták az üzletkötés napján érvényes kurzuson. Mivel azonban a dollár az euróhoz és így a forinthoz képest is folyamatosan erősödött, a fedezeti ügyletek határidős oldala 779 millió forint veszteséget mutat. Ezen ügyletek nélkül egyébként az adózás előtti eredmény közel 3 millió dollárral magasabb lenne, ami már felülmúlná az elemzői előrejelzések átlagát.
Mindenképpen pozitív ugyanakkor, hogy a Richter menedzsmentje részletesen tájékoztatta a sajtót és az elemzőket a fedezeti ügylet hatásáról, miképpen az is, hogy bejelentették: a jövőben is ily módon kívánják csökkenteni a dollár és a forint árfolyammozgásából eredő kockázatot. Az elemzők által is kalkulálható fedezeti ügylet ellentétes árfolyammozgás, tehát a dollár gyengülése esetén jelentős eredményt is hozhat. Nagy előnye azonban mégis az, hogy a fedezeti ügyletek segítségével csökkenteni lehet a kockázatokat.
SIKERES OROSZ STRATÉGIA. Nem keltett azonban csalódást a Richter forintban 25,5 százalékkal, dollárban 7,9 százalékkal bővülő nettó üzleti eredménye, ami az oroszországi, valamint a nyugat-európai és amerikai piacokon elért forgalombővülésnek tudható be. Sikeresnek minősíthető a társaság oroszországi stratégiája, az 1998-as gazdasági összeomlást követően ugyanis nem vonultak ki az orosz piacról, s tavaly augusztustól már újra bővíteni kezdték az ottani értékesítési hálózat dolgozói létszámát. Hála a magas olajáraknak, az orosz gazdaság javuló tendenciát mutat, így jobbá váltak a gyógyszer-értékesítés feltételei is. Oroszországi forgalmuk 41,6 százalékkal bővült, az orosz piacot is magában foglaló FÁK-térségbe irányuló értékesítésük pedig 25,1 százalékkal. Hogy csak ennyivel, azt a második legfontosabb FÁK-piacon, az Ukrajnában fellépő problémák magyarázzák.
A tendencia biztató, de látni kell azt is, hogy az idei első hat hónapban a FÁK-országokból származó árbevétel 33,4 millió dollár volt, s ez még mindig jelentősen elmarad a válság előtti utolsó évben elért 96,2 millió dollártól. Viszont a számokból optimista megközelítéssel az is kiolvasható, hogy hosszabb távon van még tere a forgalom további felfuttatásának.
Dinamikusan, 28,2 százalékkal bővült az Európai Unióba, az Egyesült Államokba, s a további nyugati piacokra irányuló kivitelük, így mára a Richter export árbevételének legnagyobb része ebből a relációból származik. Ezen belül késztermék-értékesítésük 6 millió dolláros növekedéssel majdnem megduplázódott az utóbbi piacok felé. Bogsch Erik ígéretesnek tartja, hogy a brazil piacon is sikerült megjelenniük.
A hazai értékesítésről Bogsch Erik elmondta, hogy habár megtartották vezető helyüket Magyarországon, részesedésük alig 9,3 százalék, miközben a külföldi gyártók együttesen már a piac 66,1 százalékát ellenőrzik. A Richter dollárban számított értékesítése a hazai piacon 20,2 százalékkal csökkent. E teljesítményre jelentős hatással volt a forintnak folyamatos dollárhoz viszonyított leértékelése: 2000 első félévében a dollár/forint árfolyam 16,6 százalékkal volt magasabb mint egy évvel ezelőtt. Kedvező ugyanakkor, hogy az idei második negyedévben a társaság valamennyi termékének nőtt az értékesítési árbevétele belföldön, de az első negyedévben bekövetkezett forgalom-visszaesést ez már nem tudta kompenzálni. Bogsch Erik értékelése szerint a gyógyszerár-szabályozási viták teremtette bizonytalanság és a külföldi gyártók agresszív marketingpolitikája egyaránt negatívan érinti hazai piaci munkájukat.
Egyértelműen sikeresnek ítéli a vezérigazgató a Richternek a kilencvenes évek elejétől kialakított termékportfólióját. Az első félév hazai árbevételének közel felét ezek a termékek hozták. A múlt év őszén piacra dobott hat új termék közül kiemelkedő forgalmat ért el a Normodipine és a Mycosyst. Ugyanakkor az elmúlt évek egyik sikerterméke az Ednyt a közeljövőben – generikus termékek megjelenése miatt – egyre élesebb versenyhelyzetbe kerül. Bogsch Erik elmondta még, hogy a közeljövőben is évi négy-hat új termékkel kívánják bővíteni hazai és külföldi portfóliójukat. Emellett folytatják külföldi leányvállalataik fejlesztését, miközben nem vetik el egy esetleges nagyobb térségbeli akvizíció gondolatát sem. A gyógyszerárak befagyasztásáról szólva kifejtette, hogy a kimutatásaik szerint nem a jellemzően az olcsóbb kategóriába tartozó magyar készítmények áremelkedése miatt “szállt el” a gyógyszerkassza. Ugyanakkor az alacsonyabb árfekvésű magyar gyógyszerek előállítási költsége is folyamatosan emelkedik, és erősen növekvő marketingkiadásokkal sem tudják ellensúlyozni a külföldi gyártók térnyerését. Bogsch Erik szerint egy a gyógyszerpiac finanszírozásának alapelveit rögzítő legalább három-négy évre szóló megállapodás eredményezne kiszámítható, stabil piacot, ami nam csak a gyártók és a kereskedők hanem az orvosok és a betegek alapvető érdeke is.