Tóth Hajnalka a Népszabadságnak azt mondta: fiának „csak lopásai voltak”, sosem volt erőszakos. Volt élettársát azért verte meg, mert megcsalta, amíg börtönben volt, de az a verés járt, amit a nő is elismert, ezért nem hagyta el a fiát és ment vele Pécsre is – tette hozzá.
Az asszony biztosra veszi, hogy fiának – mint minden bűncselekményénél – volt társa, ő „állandóan valami bandával ment. Semmit se csinált egyedül. Nem bírt egyedül lenni”. Amikor P. László elutazott Pécsre, nemcsak élettársa ment vele, hanem egyik unokatestvére, J. Olivér is.
Az anya szerint a Tompán élő Olivér együtt volt Öcsivel Pécsett még a gyilkosság után is, azóta viszont nincs híre róla. A rendőrség sem beszél J. Olivérről, a Népszabadság szerint elképzelhető, hogy ez a hallgatás része a nyomozásnak.
P. László a kihallgatásán azt vallotta, a gyilkosság előtt megivott két liter bort és drogozott is. A kelebiaiak viszont sosem tapasztalták, hogy ivott vagy drogozott volna, az anyja szerint is csak üdítőt ivott. Az asszony úgy véli: ha ivott is, valaki itatta, nem volt egyedül.
A Bács-Kiskun Megyei Bíróság szóvivője szerint P. Lászlót az elmúlt négy évben háromszor ítélték el vagyon elleni bűncselekményekért. Lopáson érték a falujában, Tompán, Kiskunhalason, Szegeden és még számos településen. Vitt mindent: autót, motort, biciklit, gázolajat, használati tárgyakat, élelmiszert. Gyakran ült börtönben kisebb, szabálysértésnek minősülő lopásokért, 15-60 napot. Erőszakos bűncselekményt viszont P. László nem követett el – erősítette meg a szóvivő.
A Magyar Nemzet rendőrségi forrásokra hivatkozva azt írja, a nyomozók fenntartással kezelik P. László vallomását, a szakemberek továbbra is azt a verziót tartják valószínűnek, hogy a tettesnek társai is voltak.
