Öt embert fogott el a kilencvenes években elkövetett emberölések felderítésével összefüggésben a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) felkérésére a Terrorelhárítási Központ (TEK) szombaton. A police.hu oldalon olvasható közlemény szerint több budapesti és vidéki helyszínen egyszerre csaptak le a kiszemeltekre. Az NNI Kiemelt Nyomozó Csoportja emberölés gyanúja miatt vizsgálódik az ügyben. A nyomozás érdekeire való tekintettel nem közölnek további részleteket, így azt sem, melyik gyilkossággal hozhatók összefüggésbe az érintettek.
A rendőrségi tájékoztatás ugyan nem említi Portik Tamást, de mind a távirati iroda, mind pedig laptársaink arról számolnak be, hogy az olajmaffia-ügyek egyik kulcsszereplője is az előállítottak között van.
Több, régóta megoldatlan ügyben is gyanúsított, vagy valamilyen szinten érintett lehet Portik Tamás és vele együtt őrizetbe vett négy társa. Akár a négy életet követelő, 1998-ban végrehajtott Aranykéz utcai robbantás is terítékre kerülhet a vizsgálat során. Vizoviczki László és a vele kapcsolatban álló rendőrök kiiktatása a jelek szerint alapjaiban rendezi át az erőviszonyokat a fővárosi éjszakában – írja a Népszabadság online.
Az első helyen
Portik Tamás egy időben a körözött magyarok listáján a legkeresettebbnek számított. Ő volt az olajügyekben játszott állítólagos központi szerepe miatt elhíresült Energol Rt. egyik igazgatója. A Népszabadság 2007-ben arról írt, hogy az Energol-ügyben az ügyész a vádbeszédeknél döbbent rá, hogy a vád „elenyészett”.
Az Energol szövevényes ügyének nyomozása 1996-ban kezdődött, rossz minőségű termék forgalomba hozatala miatt. Portik Tamás ellen 1997 októberében adtak ki elfogatóparancsot. Másfél évvel később felfüggesztették vele szemben az eljárást. Később olyan hír is napvilágot látott, hogy Dél-Amerikában él, mások Floridában látták. Ezek az értesülések „kacsának” bizonyultak.
A Népszabadság 2003-as összeállítása aztán közölte, hogy „nemrégiben minden különösebb hírverés nélkül törölték Portikot a körözöttek sorából”. A neki tulajdonított bűncselekmények ugyanis elévültek, miután a rendőrség azóta, hogy elfogatóparancsot adott ki ellene, nem tudta elfogni és meggyanúsítani őt.
Olajozás
Az úgynevezett olajszőkítés a rendszerváltás utáni Magyarország egyik legjobban jövedelmező illegális „üzletága” volt, szerény becslések szerint a kilencvenes években több százmilliárd forint kár érte a költségvetést emiatt. Az „olajos ügyek” 1991–1992-ben kezdődtek, de nagyobb számban 1993-tól jelentkeztek.
A visszaélések elkövetésére a motorhajtó gázolaj és a háztartási fűtőolaj, a HTO kettős ára teremtett alkalmat. A két termék minőségileg azonos volt ugyan, ám az utóbbit lényegesen olcsóbban értékesítették.
