A borhamisítás elleni küzdelem a cukorfelhasználás ellenőrzése révén történjen. Jövedéki termékké kell tenni a cukrot.
A jövedéki törvénynek csak úgy van értelme, ha a szőlőtermelés, az egyes területeken termelt szőlő mennyisége ismert. Ezt a hegybírók által kiállított származási bizonyítványok útján lehetne ellenőrizni.
A jelenlegi hegyközségi rendszert a fenti feladat érdekében át kell alakítani.
Szakmai szempontok figyelembevételével egyszerűsíteni kell az adminisztrációt. A borok pincén belüli mozgásának bizonylatolása felesleges, csak a borok szabad forgalomba kerülését kellene ellenőrizni.
A zárjegyet palackos borok esetén gyakorlati és esztétikai okokból – az európai gyakorlatnak megfelelően – a kapszulába (az üveg tetejére kívülről ráhúzott műanyag “sapkába” – kellene beépíteni.
Meg kell alkotni az ágazat stratégiáját, amelyben az eredetvédett magas minőségű borok mellett helye lenne a korrekt, de olcsó (alföldi) boroknak is. Ennek hiányában a hamisított borokat csak az olcsó külföldi borok fogják kiszorítani a piacról, ami a magyar minőségi bortermelést is veszélybe sodorhatja.
