Közélet

Szabálysértésért közmunka

Vasárnaptól jönnek a fix bírságok és helyszíni bírságok, bevezetik a közérdekű munka fogalmát. Emellett az ismételt elkövetés szankcionálása is új rendelkezés a néhány nap múlva életbe lépő új szabálysértési törvényben.

Kincses Ildikó, az Országos Rendőr-főkapitányság igazgatásrendészeti főosztályvezetője csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondta, a szabálysértésekről, a szabálysértési eljárásról és a szabálysértési nyilvántartásokról szóló törvényben az egyik legfőbb változás a korábbi szabályozáshoz képest, hogy módosul a szabálysértés fogalma. A törvényben az eddigi 183 tényállásból 86, elsősorban a közrend és közbiztonság elleni szabálysértés marad, míg a kikerült szabályszegések egy részénél a jövőben nem szabálysértési, hanem közigazgatási bírságot szabnak ki. Ezzel pedig megszűnik a szabálysértési és közigazgatási eljárások párhuzamos alkalmazása.

Ugyancsak az új elem, hogy bevezetik a közérdekű munka fogalmát, amely 6-tól 180 óráig terjedhet. Ezt csak akkor lehet majd alkalmazni, ha a szabálysértő ebbe beleegyezik. Kincses Ildikó szerint ez kiválthatja azt a hosszadalmas végrehajtási eljárást, amelyet azokkal szemben indítanak, akik nem tudnak fizetni. Ha valakinek ötezer forintot kéne fizetnie, azt hatórányi közérdekű munkával válthatja ki. Ha az érintett erre nem hajlandó, a be nem fizetett bírságösszeget elzárásra változtatják, ennek mértéke szintén ötezer forintonként egy napnak felel meg. A büntetést egyébként harminc napon belül kell kifizetni.

A legsúlyosabb szankció az elzárás, amely 60 napig, halmazat esetén 90 napig is terjedhet. Fiatalkorúaknál változnak a számok, esetükben ugyanez 30, illetve 45 napig tarthat. Az általános büntetés azonban változatlanul a pénzbírság, amely ötezer forinttól 150 ezer forintig, elzárással is sújtható esetekben pedig 300 ezer forintig terjedhet. Az egyes tényállásoknál azonban nem rögzítették a kiszabható felső határt.

Az új szabályozás rögzíti a büntetés kiszabására vonatkozó enyhítő, illetve a súlyosbító körülményeket, például a hatóságokkal történő együttműködést, illetve a két éven belüli újbóli felelősségrevonást is. Egyes – ahogy Kincses Ildikó fogalmazott – nem kiemelt jogsértésű közlekedési szabálysértéseknél bevezetik a helyszíni bírság kötelező mértékét, vagyis a fixbírságot. A szabálysértési eljárásban kiszabható pénzbírság ezekben az esetekben a helyszíni bírság összegének kétszerese. Például, ha valaki átlépi a záróvonalat, a fixbírság összege 15 ezer forint, míg szabálysértési eljárásban 30 ezer forint. A szabálysértési eljárásban kiszabott bírság magasabb összegét a dandártábornok az eljárás lefolytatásának költségeivel indokolta. A helyszíni bírság összege általában 5 ezer forinttól 50 ezer forintig terjed, kivéve a 6 hónapon belüli ismételt elkövetés esetén, mert akkor akár 70 forintba is kerülhet a szabályszegés.

Nem változik ugyanakkor az intézkedések köre. A járművezetéstől eltiltás, az elkobzás, a kitiltás és a figyelmeztetés egyaránt a szankciórendszer részét képezik. Kitiltást azonban már nem csak sportlétesítmény vagy sportrendezvény, de akár kereskedelmi egység esetén is alkalmazhatnak. Ha egy eljárásban valakit több szabálysértés miatt vonnak felelősségre, a halmazati szabályok miatt annak 225 ezer forintig terjedő bírságra, elzárással sújtható szabálysértések esetén akár 450 ezer forintig terjedő bírság kifizetésére is fel kell készülnie.

Új rendelkezés az ismételt elkövetés szankcionálása is, amely szerint szigorúbban bírálják el, ha valaki fél éven belül harmadszor követett el nem közlekedési szabálysértést.

Jelentősen emelkedik, 20 ezer forintról 50 ezer forintra a tulajdon elleni szabálysértések értékhatára. Ezentúl csak a törvény minősíthet szabálysértéssé egy cselekményt, vagy mulasztást, a korábbi szabályozások, például önkormányzati rendeletek hatályukat vesztik.

A hatályba lépő új jogszabály az eljárásokban is változásokat vezet be: szűkül az eljáró hatóságok köre. Általános szabálysértési hatóság a jegyzők helyett a kormányhivatalok lesznek, továbbá szabálysértési hatóság a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal vámszervezete is. Módosult a helyszíni bírságolásra jogosultak köre, a rendőrség valamennyi szabálysértés esetén megteheti ezt.

Új elem az is, hogy a rendőrségnek minden elzárással sújtható szabálysértés esetén előkészítő eljárást kell folytatnia. Új jogintézmény a helyszíni idézés, ami a helyszíni bírságolásnál alkalmazható és az eljárás alá vontnak 5 napon belül kell megjelennie a területileg illetékes hatóságnál.

A törvény bevezeti a feljelentés elutasításának fogalmát is, ebben az esetben nem indul meg a szabálysértési eljárás. Külön nevesíti a jogszabály a meghallgatás nélküli határozathozatal lehetőségét, de a döntés elleni jogorvoslatként kérhető meghallgatás.

Újdonság az is, hogy eltűnik az illetékalapú befizetés, a bírságokat csekken kell kifizetni. A törvény a szabálysértési nyilvántartási rendszerről is rendelkezik, a jogerősen elmarasztaltak mellett az eljárás alá vontakat és a helyszíni bírsággal sújtottakat is nyilvántartják.

A rendőrség szerint az újraszabályozás célja, hogy gyors és eredményes fellépést biztosítson azokkal szemben, akik a bűncselekményekhez képest enyhébb fokban sértik vagy veszélyeztetik a társadalmi normákat, az állampolgárok és a szervezetek személyét vagy jogait, az együttélés szabályait, akadályozzák vagy zavarják a közterületek, illetve a közlekedés rendjét.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik