Új korszak kezdődik a Budapesti Árutőzsde (BÁT) életében. Egy bizalmatlansági ügy miatt korábban (a május 13-i közgyűlésen) lemondott öt tőzsdetanácsi tag – köztük Keresztesi Szergej elnök és Wolf László alelnök – helyébe a napokban hat új személyt választott a testületbe a börze rendkívüli közgyűlése.
A BÁT rendkívüli tisztújító közgyűlését követően ismét szóba került az Budapesti Értéktőzsdével (BÉT) történő egybeolvadás. Az ügy évek óta napirenden van, ám a fúziót előremozdító döntések ritkán születnek. Most a megfigyelők szerint azonban a BÁT megváltozott összetételű tanácsa miatt közeledhetnek a fúzióval kapcsolatos álláspontok, ám az újonnan megválasztott tagok még nem döntöttek arról, hogy az ügyben milyen álláspontot alakítanak ki. Az összeolvadást elsősorban a két börze szabályozó szervezete, a Pénzügyminisztérium szorgalmazza, ám az ügyet támogatja az értéktőzsde vezetése is, csakúgy, mint a komoly banki háttérrel rendelkező brókercégek. A tőzsdetanácsba egyébként három olyan új vezető került, akik nagybankok brókercégeit vezetik.
A piacok fennállása óta vita folyik arról, hogy a hazai tőkepiacon szükség van-e két börzére. A forgalmi adatok eddig azt mutatták, hogy a BÉT és a BÁT képes egymás mellett versengve talpon maradni. Ám az utóbbi időben mind több befektető, elsősorban a mindkét piacon szereplő bankok hiányolták a börzék közötti akadálytalan átjárást. A BÁT korábbi elnöke nem titkoltan fenntartásokkal kezelte a tőzsdék egyesítését, s emiatt némileg nehézkesebbé vált a szervezetek közötti párbeszéd. Keresztesi Szergejnek a fúzióval szemben tanúsított ellenállására magyarázatul szolgálhat, hogy az árutőzsde sokkal jobban működő határidős- és devizapiaccal rendelkezik, emellett a gabonaszekciója is mind nagyobb befektetői tábort vonz. A másik oldalról szemlélve viszont az értéktőzsdén jelentősebb a forgalom, s a kisbefektetők zöme is ott forgatja a pénzét. Az összeolvadás elsősorban e piaci szereplők érdekeit szolgálná. –
