Háztűznéző

Háromezer euró négyzetméterenként – ennyit kell fizetni annak, aki Párizsban egy régi építésű, 100 négyzetméteres lakást szeretne vásárolni. Ezzel az összeggel a francia főváros vezeti az európai rangsort, megelőzve az utóbbi években legdrágábbnak tartott Londont. Az ingatlanszakértők európai szervezetének (Conseil Européen des Professions Immobiliere – CEPI) legújabb felmérése szerint ugyanakkor a franciaországi vidéki lakásárak alatta maradnak jó néhány más európai ország hasonló értékeinek. Így a francia 1150 eurós átlaggal szemben Luxemburgban és Norvégiában 1400 eurós négyzetméterenkénti átlag a jellemző, Ausztriában 1370, Németországban 1300 eurót ér ugyanekkora nem fővárosi lakófelület. A legtöbben – a polgárok négyötöde – Írországban élnek saját lakásban; Spanyolországban 78, Olaszországban 75 százalék a tulajdonos által lakott otthon, a két sereghajtó pedig Dánia és Németország 43, illetve 40 százalékkal. Ha világ egészét tekintve vizsgáljuk a lakáshoz jutási lehetőségeket, kiderül, hogy Párizs és környéke korántsem a legdrágább. Az említett szakértői szervezet – 270 ezer eurós összegből kiindulva, amennyit becslésük szerint egy négytagú család lakásvásárlásra tud fordítani – kiderítette, hogy Hongkongban a legrosszabbak a lehetőségek. Itt ennyi pénzért meg kell elégedni egy, a centrumtól 20 percnyi utazással megközelíthető, az iskolától 2 kilométerre lévő 56 négyzetméteres otthonnal. Hasonló összegért Szingapúrban 120 négyzetmétert kínálnak, közös parkban saját zöldterülettel, míg Londonban kis kertes, garázsos, külvárosi házat. A legjobb üzletet egyébként Mexikóvárosban lehet kötni, ott akár egy 650 négyzetméteres házat lehet venni 270 ezer euróért, de érdemes körülnézni Montrealban is, ahol 470 négyzetméter szerezhető meg ennyiért. Ha pedig Miamiban szeretnénk letelepedni, ott félórányi távolságra a városközponttól, 440 négyzetméteres strandhoz közeli házra elegendő ez az összeg. –

Háztűznéző

Ajánlott videó

Friss

Népszerű

Magyar Péter: Orbánék menekülttábor nyitásáról tárgyaltak, miközben a kormány a migrációs konfliktus kiélezését határozta meg politikai célként