Nem csupán egy testület alakul, hanem nagymértékben módosították az 1990 óta hatályban lévő, a múlt megismerésével összefüggő titkosítási és egyéb szabályokat. Maga a Nemzeti Emlékezet Bizottsága (NEB) lesz a múlt megismerésének motorja – hangsúlyozta Rétvári Bence.
A közigazgatási tárca parlamenti államtitkára hozzátette: 2014. január 1-től, a törvény hatályba lépésétől, nincs egyetlen egy ügynök, szt-tiszt sem biztonságban, azaz bármikor, bármelyik áldozatuk felfedheti nevüket. Ettől az időponttól minden áldozatnak joga, lehetősége van, hogy bárkinek a nevét, aki vele foglalkozott a titkosszolgálatokon belül, nyilvánosságra hozza, feltegye akár az internetre is.
Ez az egyik legfontosabb információs kárpótlás, amit az áldozatok kaphattak. Nemcsak az áldozatok, hanem mindenki más szélesebb jogokat kap, bővülnek a tudományos kutatók lehetőségei is. A NEB tagjait kétharmados többséggel január-februárban választja majd meg a parlament. Tagja csak az lehet, aki 1972. február 14-e után született, felsőfokú társadalomtudományi, jogi végzettsége van, és öt év tapasztalattal bír. Ők nemzetbiztonsági átvilágításon is átesnek majd.
A bizottság folyamatosan együttműködik majd az ügyészséggel, és ha olyan iratokat talál, amelyek bűncselekményre utalnak és amelyeket politikai okokból nem üldöztek, akkor saját maga továbbíthatja az iratokat az ügyészségnek. Az államtitkár példaként említette a sortűzpereket, az 1956 után megtorlásokat, kivégzések elrendelését. Ezután az ügyészség, mint általános vádhatóság képviseli a vádat a bíróságok előtt.
