Százötvenöt német gazdaságkutató professzor közös felhívásban sürgette az európai közös pénz bevezetésének elhalasztását, mert úgy látják: nem garantált az euró tartós sikere. Érvelésük szerint az érintett országoknak – a szokatlanul alacsony kamatok, sőt, a különböző trükkök ellenére – nem sikerült a költségvetési deficitre vonatkozó követelményt egyértelműen és tartósan teljesíteniük. A gazdaságok szerkezeti problémái az elmúlt években tovább növekedtek, és a munkanélküliség is súlyosbodott.
Brüsszel alapjaiban vitatja a közgazdászok érveit, mondván: az infláció megfékezésében és az államadósságok leszorításában például hathatós eredmények születtek az Európai Unióban (EU).
A német kancellár szerint is alaptalanok a professzorok felhívásában megfogalmazott állítások. Kohl szerint Németországnak érdeke a közös pénzrendszer pontos indítása, s a halasztás jelentős politikai kárt okozna. Theo Waigel pénzügyminiszter hozzátette: a felhívás a pénzügyi stabilizációban elért számos kedvező fejleményt figyelmen kívül hagyta. Klaus Kinkel külügyminiszter sem gondolja azt, hogy az euró túl korán jönne. A helyzet megérett erre, a halasztás ellenben a német export megtorpanásával, a gazdasági növekedés leállásával, s munkahelyek megszűnésével járna együtt.
Mindeközben a legújabb statisztikák szerint Németországban az év elején olyan szintre nőtt a munkanélküliség, amilyenre a második világháború óta nem volt példa. A munkaügyi hivatalok januárban 4,82 millió állástalant tartottak nyilván. Különösen aggasztó, hogy egyre növekszik a különbség a nyugati és a keleti országrész között. Míg előbbin 10,5 százalékos, addig keleten a 21 százalékot is meghaladja a ráta, amely így országosan 12,6 százalékos.
A gazdasági előrejelzések az utóbbi napokban mindenesetre óvatosabbakká váltak. Günter Rexrodt gazdasági miniszter elismerte, hogy a délkelet-ázsiai válság fékezni fogja a német gazdaság növekedését, így az erre vonatkozó prognózist néhány tizedponttal lefelé kell módosítani. (Hírek szerint a pénzügyi tárca a parlament költségvetési bizottságának írt belső tájékoztatójában arról számolt be, hogy az eddig elképzelt 2,8 százalékos növekedés helyett a GDP 2,5-2,6 százalékos bővülésével lehet csak számolni.)
Ugyancsak figyelmeztető jel lehet, hogy egy közelmúltban készített felmérés szerint a német közvélemény nem igazán bízik a közös pénz áldásaiban. Az Abbey National brit bank számára készült nemzetközi közvélemény-kutatásból kiderült: tizenegy hónappal a rajt előtt a németeknek mindössze 29 százaléka gondolja úgy, hogy az euró jó ötlet.
