Hoffmann Rózsa azt mondta, a tanfelügyelet célja, hogy biztosítsa a köznevelési rendszer egységesen magas színvonalát és minőségét. Európa 16 országában működik tanfelügyeleti rendszer, ami szerinte azt mutatja, hogy a magyar közoktatás eddig „pazarlóan bánt az erőforrásokkal”, hiszen Magyarországon 1985 óta nincs külső szakmai ellenőrzés, az eddigi felmérések pedig csak „a végpontokról adnak szűk képet”.
Az államtitkár szerint a rendszer kiépítésekor minden lépésüket szeretnék nyilvánosságra hozni, mert az ezzel kapcsolatos munkájuk is szorosan összefügg a közoktatás megújításával, amelynek eredményeképpen remélhetőleg javul a pedagógiai munka országszerte, és az iskolák működése is megfelel az elvárásoknak. A tanfelügyelők képzésen vesznek részt. Felfrissítik pedagógiai, didaktikai tudásukat, kommunikációs készségüket, hogy munkájuk során partnerségüket elfogadják a pedagógusok – tette hozzá Hoffmann Rózsa.
A tanfelügyelők nem hagyják el a pedagóguspályát, iskoláik egy-egy napra engedik majd el őket, így nem sérül annak az iskolának az érdeke sem, ahol tanítanak, illetve – mivel tapasztalataikat megosztják saját iskoláikban – intézményük is profitálhat munkájukból. A tanfelügyelőket is ellenőrzik, aki visszatérően rossz véleményt kap a pedagógusoktól, nem kap a későbbiekben megbízásokat – közölte.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár arról beszélt, hogy nem szaktárgyi felügyeletet vezetnek be, hanem a pedagógiai munka minőségellenőrzéséről lesz szó, az intézményvezetőknél pedig pedagógiai munkájuk mellett vezetői tevékenységüket is vizsgálják, valamint az egész intézményt is ellenőrzik. Kéttagú szakértői bizottságok látogatnak el az iskolákba, először megismerkednek a háttérrel, az intézmények helyi dokumentumaival, majd tanórákat látogatnak, és interjút készítenek átlag 30 percben minden ott dolgozó pedagógussal, végül tömören dokumentálják tapasztalataikat.
Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke rámutatott: a következő néhány hónapban több mint ötven intézményben mintegy 700 pedagógus ellenőrzésével próbálják ki a bírálati szempontrendszert és az eljárási rendet, s ha kell, javítják azt. Elképzeléseik szerint 800-1000 szakértőt képeznek ki, akik a szakértői névjegyzékben is megjelennek. Öt éven belül mintegy 150 ezer pedagógust ellenőriznek majd, tehát egy-egy megyében évente átlagosan 1200-1400 ellenőrzést kell végrehajtani.
Az e feladatra rendelkezésre álló TÁMOP-projekt összességében kétmilliárd forintos, ennek negyedét fordíthatják a tanfelügyeleti rendszer kiépítésére, ehhez a fejlesztéshez hazai költségvetési forrást nem kell hozzátenni, a rendszer további fenntartását a projektnek kell megterveznie.
