Svédországban 1985-ben létesítették az első teleházat – e néven került a magyar nyelvbe az az intézmény, amely a kistelepüléseket hivatott bekapcsolni a világ informatikai vérkeringésébe. A mozgalom gyorsan terjed; ma már nem csak Európában, hanem az amerikai és az ausztráliai kontinensen, sőt néhány afrikai országban is vannak ilyen kezdeményezések.
A honi mozgalom elindulása tulajdonképp egy közigazgatási informatikával foglalkozó szakember, Gáspár Mátyás fővárosból Csákberénybe költözéséhez kötődik – tudtuk meg Kovács Győzőtől, a Magyar Teleház Szövetség jelenlegi elnökétől. Gáspár Mátyás szervezett egy intézményt, ahol a falu lakói ügyes-bajos dolgaikat intézhetik, korszerű informatikai eszközökkel. Az ő vezetésével alapították meg 1995-ben a szövetséget is, amelynek ez év februárjának elején már 98 tagja volt. 1997 óta – elsősorban a Hálózat a Demokráciáért Programnak köszönhetően – immár egymás után jönnek létre a teleházak.
A tavaly megnyitott 23 hazai teleház túlnyomó része az US-AID támogatásával, a már említett Hálózat a Demokráciáért Program pályázatán elnyert támogatásból kapta meg az induláshoz nélkülözhetetlen segítséget. Hamarosan kihirdetik az újabb 17 ház megnyitására kiírt pályázat eredményét is.
A kormány vidékmodernizációs programjának a keretében – a Miniszterelnöki Kabinetiroda, illetve a hírközlési és a településfejlesztési tárca támogatásával – hamarosan elindul az Országos Teleház Program, amelyet a szövetség nemrég megtartott I. Országos Teleház Szimpóziumán jelentettek be. Ennek keretében Kovács Győző szerint már az első évben 50-100 teleház kaphat pályázati formában támogatást, elsősorban informatikai eszközök beszerzésére.
A teleházat nevezhetjük a falu informatikai központjának, valamiféle közös irodának, falusi fórumnak, ahol ott van az Internet – így lehetségessé válik a távtanulási és távmunkavégzési programokba való bekapcsolódás azok számára is, akik nem tudnak PC-t vásárolni maguknak.
Számos nemzetközi példa mutatja, hogy a teleházas kistelepüléseken igen gyorsan fellendül a falusi turizmus; a honlapokon bemutatott helyi vállalkozók munkája, vagy a mezőgazdasági vállalkozások terményei iránt a kereskedelem érdeklődni kezd; s új munkahelyek is keletkezhetnek így. Ma már nem illúzió, hogy a falu lakói úgy tudnak távoli, akár más kontinenseken lévő munkahelyeken is dolgozni, hogy ki sem mozdulnak a házukból. A távoktatás révén ily módon diplomát is lehet szerezni. A települések közvetlen kapcsolatba kerülhetnek egymással, a közintézményekkel, a kormányzati szervekkel, az ország és a világ jelentős információs központjaival, ráadásul a kapcsolat kétirányú és cenzúrázatlan. A teleház módot adhat arra, hogy a hivatalos ügyeket a falusi emberek ne személyesen – például a városi és a megyei önkormányzatoknál, a földhivatalokban, a társadalombiztosításnál, az adóhivatalban – intézzék, hanem a hálózatokon keresztül. Segítheti a civil szervezeteket, a helyi kisvállalkozókat, s kiadója lehet a helyi újságnak is.
A Szövetség eddig kétszáznál több olyan települést tart nyilván, amelyek már jelezték, hogy komolyan foglalkoznak teleház alapításának a gondolatával. Egyébként nincs két egyforma intézmény: van, ahol a falu szociális programját segítik, másutt kábeltelevíziós vagy Internet szolgáltatóvá lépnek elő, vagy épp saját stúdióból önálló helyi műsort sugároznak. A szövetség összesen félszáz különféle tevékenységet írt össze, ötletekben tehát nincs hiány.
A volt szocialista országok közül eddig még csak hazánkban jöttek létre efféle intézmények. A Teleházak Világszövetsége és a Nemzetközi Távközlési Unió épp ezért az idén nálunk rendezi meg a térség országai részére a teleházak tevékenységét bemutató nemzetközi szemináriumot.
