MOL – Nézőpont kérdése

Nem lesz könnyű dolguk az elemzőknek a Mol pénteken közzétett, a nemzetközi számviteli szabályok szerint 17,6 milliárd forintos mérleg szerinti eredményt tartalmazó gyorsjelentésének értékelése során. A múlt év azonos időszakához viszonyított 38,2 százalékos javulás kisebb az egész évre vártnál. Figyelembe véve azonban a különböző kedvezőtlen körülményeket, továbbá a kiemelkedő bázisidőszakot, a mostani nyereség is igen jónak mondható.

A negatív momentumok között mindenképpen elsőként kell említeni a kőolaj világpiaci árának esését. Ez talán furcsának tűnik, hiszen ezen árak magas szintjénél is beszéltünk már kedvezőtlen hatásokról. Látni kell azonban, hogy a Mol integrált vállalat, azaz kitermeléssel is foglalkozik és – ennél nagyobb arányban – vásárolt nyersanyagokat is felhasznál. Az utóbbiak esetében az áresés kedvező a finomító szempontjából, hiszen a késztermékek ára sosem esik olyan mértékben és gyorsasággal, mint a kőolajé. A földgáznál ez úgy mutatkozik meg, hogy az importárak felülről lassan közelítik a hazai eladási árat (annál már csupán mintegy 80 fillérrel magasabbak köbméterenként). Mindezeket semlegesítette, hogy a társaság saját készleteinek értéke csökkent, ráadásul az eladások néhány hónapig még a régebben, magas áron vásárolt készletekből történnek. (Ez persze később, az árcsökkenés megállásakor, illetve a nyersanyag drágulásakor visszajön.) Saját kitermeléssel is rendelkező társaságként pedig az árzuhanás miatt – a mezőkben meglévő, ki nem termelt nyersanyag értékének csökkenésén túl – közvetlen hatásként jelentős profitesés jelentkezik.

Mindehhez párosult még a meleg tél miatti alacsony – a tavaly ilyenkorinál 3 millió köbméterrel kevesebb – földgáz-értékesítés. A Mol erre a visszaesésre kitermelésének 25 százalékos mérséklésével reagált (logikus módon ezeket a tartalékokat jobb időszakra hagyják). A tárolókban is megtartottak készleteket, s importból is csak a leszerződött mennyiségeket vették át.

Az év hátralévő részére kedvező hatással lehet a lecsökkent hitelállomány. Így – a kevesebb kifizetendő kamat mellett – a továbbra is viszonylag magasan maradó finomítói árrés, s a drágábban vett készletek elfogyását követően mérséklődő beszerzési költségek is jótékonyan befolyásolják a társaság nyereségességét, a gáz és az olaj esetében egyaránt. Folytatódhat, sőt erősödhet a gázüzletág nyereségtermelése (most ez 2,3 milliárd forint volt), megtoldva – s ez már nem csupán a gázra vonatkozik – a vám- és statisztikai illeték teljes megszűnésével.

Mindezek a hatások segíthetik a Molt az 50 milliárdos éves eredmény elérésében, amit azért fenyegethet az új kormányzat esetleges rugalmatlansága a gázárak szabályozásának kérdésében. Igaz, minden mértékadónak tekintett politikai párt kinyilvánította: nem kívánja eljátszani a befektetők nehezen megnyert bizalmát. Ráadásul jövendő privatizációs bevételek alapját képezheti a Mol még meglévő 25 százalékos állami tulajdonú részvénycsomagjának – a megfelelő törvénymódosítást követő – értékesítése, hiszen az állami érdekek érvényesítését az aranyrészvény kellően garantálja.

Eredménykimutatás