Vérmérséklettől függően a költséges mulatság, illetve a kiszolgáltatott helyzet kifejezésekkel minősítették a TVK illetékesei a cég ellen indított dömpingellenes eljárást. A február utolsó napjától ketyegő vizsgálat arra a kérdésre keresi a választ: vajon a tiszaújvárosi cég, továbbá a berettyóújfalui Partium Rt. és a szegedi Első Magyar Kenderfonó Rt. megsértette-e a közösség kereskedelempolitikai szabályait. Az eljárást az Eurocord névre hallgató, nyugat-európai szakmai szövetség kezdeményezte, azt állítván: az említett három magyar vállalat a termékeit – speciális, főleg bálakötözéshez használt zsinegfajtákat – dömpingáron értékesítette az Európai Unióban (EU). Az efféle ár uniós meghatározása – összhangban a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásaival – felettébb bonyolult technikán alapul (lásd külön írásunkat), ám három feltételnek mindenképpen teljesülnie kell. E szerint dömpingárról akkor beszélhetünk, ha a vállalat exportára meghaladja a belföldi értékesítési tarifát, miközben a behozatal „jelentékeny” kárt okoz az EU adott iparágán belül, s a közösségi ellenintézkedések költsége nem haladja meg az azokból fakadó hasznot. Ha a vád az EU-n kívüli céggel szemben megalapozottnak bizonyul, akkor az unió szankciót léptet életbe: pótvámot vet ki az adott termékre.
Jelen esetben szankciókról még nincs szó, sőt, a TVK-nál és a Partium Rt.-nél meg vannak győződve a saját igazukról. Mint Iván László, a TVK üzletágvezetője lapunknak elmondta: a belföldi és a kiviteli ár között nem mutatkozik lényeges különbség, s különösen nem akkora, amekkorát a vád tartalmaz. Az eljárás elindítói azt állítják ugyanis, hogy a TVK külpiaci tarifái 44 százalékkal alacsonyabbak a belföldieknél. Annyi tény, hogy a vállalat kapacitása meghaladja a belföldi keresletet, ezért a külpiacokra szintén dolgozik. Az üzletágvezető azt is elismerte, hogy a TVK az utóbbi négy évben 5,4 százalékról 22 százalékra növelte részesedését az unió piacán, ami szerinte termékük versenyképességével magyarázható. Az utóbbi években egyébként – mintegy egymillió dollár értékben – rendre 1000 tonnányi zsineget értékesítettek; a piaci részesedés bővülése tehát nem az eladási érték növekedéséből, hanem az ottani forgalom visszaeséséből adódott.
Az Európai Bizottság és a TVK diagnózisa a kapacitással kapcsolatban is különbözik: az unió szerint a magyar cégnek 5000 tonna az éves teljesítőképessége, ám Tiszaújvárosban váltig állítják: a termelés eddig egyik esztendőben sem haladta meg a 1300 tonnát. Ezekre és más, látszólag az alapproblémát nem érintő kérdésekre (leányvállalatok, kereskedelmi érdekeltségek az unión belül és kívül) is választ ad majd az a 36 oldalas kérdőív, amelynek a kitöltése az elkövetkező hetek feladata.
A TVK, illetve az Orosz János magánvállalkozó szinte kizárólagos tulajdonában lévő Partium Rt. – többek között a kérdőív megválaszolása és a várhatóan ez év végén befejeződő eljárásban való hatékony brüsszeli érdekképviselet reményében – egy londoni székhelyű ügyvédi iroda, az MGK szolgáltatásait veszi igénybe, értesüléseink szerint cégenként 10-10 millió forintos díj ellenében. Az Első Magyar Kenderfonó viszont kiszállt a játszmából; mint elmondták, számukra nem ér annyit az ügy, hiszen kis túlzással csak az ügyvédi díj elviszi az éves nyereségüket. (A zsinegügyben még érintett cseh és szaudi társaságokat más érdekképviselet vette szárnyai alá.) Cliff Stevenson, az MGK munkatársa egyelőre nem kívánt állást foglalni abban, hogy megalapozott-e a dömpingvád vagy sem, jelenleg ugyanis a kérdőív kitöltésére összpontosítanak.
Az érintett magyar vállalatok egyébként nem elsősorban az eljárás megindítását nehezményezik. Sokkal inkább azt, hogy ha igazuk bebizonyosodik, a feljelentőt nem terheli semmilyen kártérítési kötelezettség. Így a jövőben megszaporodhatnak az ilyen jellegű kezdeményezések. Az MGK-nál ezt a képet némileg árnyalták, mondván: az eljárást csak akkor lehet megindítani, ha a dömpingár jól meghatározott esete fennáll; vagyis „bárki” azért nem jelentheti fel az unión kívüli vetélytársait.
Az érintett három cégen kívül a Csepeli Csőgyár is megismerkedhetett az uniós társaságok védekezési módszereivel, hiszen ellene tavaly november óta már hatályban van egy antidömping-eljárás acél- és vascső exportja miatt. Ezekhez hasonló mérkőzésekre a jövőben is számítani kell, hiszen mindaddig, amíg hazánk nem tagja az uniónak, a magyar vállalatok ottani piaci részesedésének növelése sértheti az EU-cégek érdekeit.
