Belföld

Akarja tudni, mi történik a csomagjával a postán?

Egy érdekes, titkos és tanulságos kísérlet elmerült a Magyar Posta bugyraiban.

A Facebookon találtuk a következő történetet. A sztoriból kiderül, hogy mi történik egy Győrben feladott postai csomaggal, merre jár, hol várakozik, kiviszik-e időben, és arra is kapunk választ, hogy rugalmas-e a Magyar Posta vagy sem.

Minden egy titokban, csomagba rejtett GPS jeladóval kezdődött…

A Tolvajkergetők írják:

Ha az embernek van egy GPS jeladója, vicces dolgokat tud vele csinálni. Például fel lehet adni postán, és figyelni, mit művelnek vele. Ezt már régen ki szerettük volna próbálni, s mivel éppen úgy alakult, hogy győri csapatunknak el kellett küldenie Pestre egy SpyLampet, megkértük őket, hogy bekapcsolva tegyék a borítékba.

Kora délután a vonal elindult a SZIF győri kollégiumától a Batthyány térre, ahol bement a postahivatalba, majd ott kikapcsolt.

Pár óra múlva a SpyLamp ismét felébredt, és rajzolt egy vonalat a vasútállomás melletti postaelosztóig. Itt megint pihent egy kicsit, majd éjfél előtt valamivel elindult. A Mártírok útján elhagyta a várost, megkerülte Győrszentivánt, majd ötvennel végigszuttyogott az M1-esen, és a budaörsi postaelosztó központba ment. Mivel ez egy óriási könnyűszerkezetes épület, jól lehetett látni, ahogy tologatják ide-oda a futószalagok a csarnok egyik végéből a másikba. Végül éjjel három óra körül megpihent, és egész hétvégén nem mozdult.

Vasárnap éjjel tizenegykor jelzett megint. Megint elindult az autópályán, de ezúttal Pest felé. Elhaladt a BAH csomópontnál, a Déli mellett a Maros utcára fordult, és bement a budai központi elosztóba. Itt rakosgatták egy kicsit, majd újra elaludt.
Ekkor már rendkívül kíváncsian vártam, mert lett volna egy-két keresetlen szavam a kézbesítőhöz, ugyanis soha nem hozza fel a leveleket, mindig csak értesítőt dob be, aztán mehetek a postára sorban állni.

Reggel 8 órakor ismét SMS, mozog a jeladó. De nem ment ki az épületből. Hiába vártam, nem mozdult meg ismét. Az értesítő viszont annak rendje és módja szerint landolt a levélszekrényben, hogy holnap fáradjak be a postára a levelemért. Aha, a kis kényelmes. Minek cipelni a küldeményeket, ha pár cetli is elég?

Telefon az elosztóközpontnak, elmondtam, mit látok a képernyőn. Döbbenet. Bocsánatkérés. Pár óra múlva pedig egy rendkívül morcos és az esőben bőrig ázott kézbesítő kopogtatott a levéllel. Este hat óra volt, rég lejárt a munkaideje.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik