MOL – Robbantanak

Minden esély adott arra, hogy az idén – története során első ízben – 50 milliárd forintos adózott eredményt érjen el a Magyar Olaj- és Gázipari (Mol) Rt. Azt követően, hogy tavaly a csoport konszolidálásba bevont tagjai – kereken 50,0 milliárdos üzleti eredmény mellett – 30,6 milliárdos adózott nyereséget könyvelhettek el. A közzétett, nem auditált gyorsjelentésből kiderül: maga az anyavállalat üzleti tevékenységét 61, adózás előtti eredményét 107, adózott profitját pedig 121 százalékkal javította 1998 első felében a bázishoz képest.

A legnagyobb hazai vállalat tulajdonosainak száma ma már 180 ezerre becsülhető; ezen belül a legnagyobb az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 25 százalék plusz egy szavazatban maximált részesedése. Hogy mi lesz e részvénycsomag sorsa, az kétséges. A szakértők és politikusok egy része elegendőnek tartaná a már bevezetett egyetlen aranyrészvényt is az állami befolyás megőrzéséhez.

Az eredményesség javításának egyik pillére a Molnál az volt, hogy az rt. egyre kedvezőbb feltételekkel jut hitelekhez (tavaly például ennek köszönhetően több mint 300 millió forintos finanszírozási költségcsökkenést értek el). A pénzügyi műveletek eredménye egyetlen év alatt mínusz 5,4 milliárdból 1,5 milliárdos pozitívumba fordult. Pedig a javulás ellen szólt, hogy a kőolaj átlagos importára 1997 első félévéhez képest forintban 22,4 százalékkal mérséklődött. Ugyanez a negatív hatás fokozottan igaz a kormányzat által megállapított gázárak esetében. A társaság illetékesei milliárdos (tavaly 8,3 milliárd forintnyi, az idén nagyjából ugyanekkora) összegekről beszéltek a számukra alacsony viszonteladói földgázár okán kényszerűen elszenvedett veszteségek kapcsán. Az idei enyhébb tél – az első félévben értékesített 6 milliárd köbméter földgáz félmilliárddal maradt el a tavalyitól – némileg mérsékelte e veszteségeket.

A Mol nem csupán integrált, hanem egyre inkább integrálódó vállalat. Az elmúlt két hónap bejelentéseiből is kiderült, hogy az rt. 7-35 százalékos részesedéssel bír a vidéki gázszolgáltatókban (a hat ilyen társaság közül az egyedüli kivételként a Tigázban nem szerzett részesedést, inkább Mol-többségben lévő szolgáltatókat alapít annak működési területén). A másik oldalon a Mol a kitermelés irányában is terjeszkedik; április közepén írt alá szerződést egyiptomi olajkutatásra a Nílus-deltában, az első félévben pedig szénhidrogén-kutatásról állapodott meg Albániában és Jemenben.

A cég idehaza – július végi 354 kútjával, közel 40 százalékos részesedéssel – piacvezető az üzemanyag-kiskereskedelemben, s 85 százalékkal a nagykereskedelemben is. A félév végén 31 Mol-kút működött a környező országokban (Románia, Szlovákia, Ukrajna és Horvátország területén); az esztendő végére a számuk félszázra nő.

A társaság idei tőzsdei csúcsa április elején volt, amikor 7360 forintot is adtak egy részvényért, a mélypontot pedig május végén regisztrálták, 4895 forintos zárással. Kedvezően hatott a papírokra, amikor kiderült, hogy a Mol beszáll a PB-gáz kiskereskedelmébe, sőt, ilyen hatású volt a földgáz viszonteladói árának július elsejei, 2,7 százalékos csökkentése is – mivel a piac nagyobb árleszállításra számított.

MOL

NEMZETKÖZI SZÁMVITELI ELVEK SZERINT KONSZOLIDÁLT, EZER FORINT