A közép-kelet-európai régióban Magyarország egyedülálló abból a szempontból, hogy itt nincsenek elkerített vámzónák, azok az ország bármely pontján létrehozhatók. (Igaz, 1989-ben megfogalmazódott az elszigetelt és szigorúan kijelölt területre vonatkozó elképzelés – ez Sopronban és környékén lett volna -, de a javaslatot a kormány elvetette.) A szakértői vélemények megoszlanak a tekintetben, hogy van-e összefüggés vagy nincs a működőtőke beáramlásának üteme és a vámszabad területek mennyisége között. Mégis feltűnő, hogy a legtöbb tőkét vonzó térségek mindegyikében vannak ilyen különleges övezetek. Ez azonban még egyáltalán nem jelenti azt, hogy a befektetők számára az adott ország egésze vonzóvá válhatna. Jó példa erre a mexikói-amerikai határon lévő maquiladoráké. A hetvenes évek közepén alakult övezet kezdetben 20, ma 210 kilométer szélességben húzódik a határ mentén. Az 1500 vámszabad területből álló zónában már több mint 11 millió ember dolgozik, évente 150 milliárd dollárt meghaladó értéket állítanak elő, és ezen a területen tavaly is 7 százalékkal bővült a gazdaság. Ugyanakkor ez a dinamika nem jellemzi Mexikó egészét. Igaz, ebben a gazdaságban nem igazán szeretik a külföldieket. Előírások vannak például arra, hogy külföldi csak 49 százalék erejéig szerezhet tulajdont egy mexikói társaságban. Talán ez is oka lehet a felemás fejlődésnek.
