Nem csupán az újságírók, de a büntetőjogászok számára is munkát adott a CM-klinikák ügye. Mint ismeretes, a klinikák tervével előálló társaság jelentékeny summát kapott az egészségbiztosítótól működésének megkezdéséhez, ám végül el sem készült. Az ügyből büntetőper lett, s az egészségbiztosító akkori főigazgató-helyettese és a CM-klinika elnök-vezérigazgatója pénzbüntetést, illetve felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. A botrányos ügy utóbb folytatódott: a klinikát – s vele annak tartozásait – az a HiCare Kft. vásárolta meg 321 millió forintért, amely az egészségbiztosító országos vényellenőrzési rendszerét szállította, s amely szisztéma működőképességét eldöntendő szintén bírósági eljárás folyik. A hitelezők között ott volt a Világbank is, amely a Magyar Nemzeti Bank által a ipari szerkezetátalakításra felvett 140 millió dolláros hitelkeret terhére nyújtott kölcsönt a CM-klinikának. Az egészségbiztosító ugyan végül – cserébe a három évvel azelőtti 150 millió forintos juttatásért – 171 milliót kapott vissza, ám az előbbi összeg még így is 27 millió forinttal kevesebb a méltányosan elvárható, kamattal növelt összegnél.
Egészen más szempontból érdekes a Központi Honvédkórház privatizációjának ügye. Két hónappal ezelőtt napvilágot látott a hír, hogy az OTP Bank konzorciumot hoz létre a kórház privatizálására: ez a befektetői társaság valósítaná meg az egészségügyi intézménynél már megkezdett, illetve a tervezett fejlesztéseket. A vállalt beruházás értéke 20-25 milliárd forintba kerülhet. Ezért cserébe a konzorcium és a csatlakozó befektetők összesen 51 százalékos részesedéshez jutnának a kórháztulajdonos részvénytársaságban. A bank vezette csoportban az első hírek szerint ott lenne az OTP Garancia, a Siemens és a Magyar Építő Rt. is. Az állam – pontosabban a képviseletében fellépő honvédség – e szerint 49 százalékban maradna tulajdonos. Ehhez a hányadhoz a budapesti Királyhágó úti kórház, egy Róbert Károly körúti labor és egy verőcemarosi ingatlan apportjával jutna.
A Honvédkórház területe és annak épületei a tervek szerint nem kerülnének magántulajdonba, hanem azokat 99 évig tartós bérleményként használhatná a társaság. A szóban forgó intézménynél több mint egy évtizede kezdődött meg a beruházás. Tízmilliárd forintot bele is öltek egy épületbe, amely végül csak részben készült el, majd az építkezés fél évtizede le is állt. Ezt követően egy angol befektető jelentkezésekor arról született kormányrendelet, hogy ígéretes kérő ajánlkozása esetén engedélyezik egy részvénytársaság megalakítását a kórház befejezésére és működtetésére. Az angolok végül visszavonulót fújtak, ám utóbb a helyükre lépett az OTP. A konzorcium tervei szerint a Róbert Károly körúti helyszínen Budapest egyik vezető kórháza épülhet meg, amely betegeinek többségét nem a hadseregből, hanem a civil szférából rekrutálná. Amennyiben megvalósulnak a tervek, akkor e létesítmény a szakma szerint kemény konkurenciát jelent majd a hatósugarán belüli egészségügyi intézmények számára.
A tervezett beruházástól függetlenül egy másik – a fentieknél természetesen kisebb léptékű – invesztíció már meg is valósult az intézményben: a múlt héten adták át a Központi Honvédkórház új DNS-diagnosztikai laboratóriumát, amely egy magánbefektetői csoport részvételével készült el. A 100 millió forintos befektetés a honi privát egészségügyben ma még jelentős összegnek számít. Az üzemeltetők tervei szerint az új laboratórium országos szinten is képes nem csupán az egészségügy, de a bűnüldözés igényeit is kielégíteni. Ráadásul vezetői ígérik, hogy a most kiépült diagnosztikai apparátus a hatékonyabb betegségmegelőzés révén jelentős megtakarítást hozhat az egészségügy számára.
A most startoló egészségügyi zöldmezős beruházásokra nyújthat példát a Telki Magánkórház, amelytől a befektetők folyamatos és gyors értéknövekedést várnak, s jelentős profitot is remélnek. A felépítendő kórház többségi tulajdonosa a Bankár Holding Rt. A tervek szerint a Bankár menedzselné a kórház pénzügyeit, az operatív vezetést pedig azon orvosok látnák el, akik maguk is beszállnak a befektetés finanszírozásába. A beruházás értéke 1,2 milliárd forint, ami magában foglalja a szó szerint zöld mezőből „kinövő” kórház felépítését és teljes felszerelését. Felmerült egy olyan modell, hogy az egészségbiztosító adjon akkora összeget minden biztosított ellátásáért, amennyit más, vele szerződésben álló kórháznak fizetne, a beteg pedig a telki kórház árai és a finanszírozási összeg közötti különbséget térítse meg. Reálisabbnak tűnik azonban az a lehetőség, hogy a kezelések kifizetése részben készpénzes alapon, részben a hamarosan beinduló kiegészítő magánbiztosító finanszírozásában fog történni.
A tulajdonosok reményei szerint az ügyfelek zöme ugyan magyar állampolgár lesz, jelentős részt tesznek azonban majd ki a már ma is privát biztosítással rendelkező, itt élő, dolgozó vagy egyszerűen csak „egészségügyi turistaként” Telkibe utazó külföldiek. A magánkórház vezetői elismerik, hogy áraik magyar mércével mérve kifejezetten magasak lesznek. Ám azt is rögtön hozzáteszik, hogy ezen tarifák nem térnek el jelentősen a honi közkórházak által a külföldiek kezeléséért kiszámlázott tételektől, a nyugat-európai és az amerikai magánkórházak árainak pedig mindössze negyedét-ötödét teszik ki. Ezzel szemben olyan ellátásokat, szolgáltatásokat ígérnek, amelyek nem adatnak meg a „mezei” kórházi ápoltak számára. A betegek egyéni elvárásaihoz alakítják majd a hotelszolgáltatásokat, nem zaklatják őket hajnali ébresztővel, figyelembe veszik étkezési szokásaikat, s – horribile dictu – maguk szabhatják meg kezelésük időtartamát is.
