Nem kényeztette el eddig a brit tőke Magyarországot: a szigetországi vállalatok a jelen állapot szerint mintegy 1 milliárd dollár értékben fektettek be nálunk, s kevesebb mint 6 százalékos részesedésükkel a hetedik-nyolcadik helyen állnak a befektetők toplistáján. A tavaly év végéig regisztrált állami vagyonkezelői kimutatás szerint a privatizációs bevételek alig 2 százalékát fizették a brit vállalatok, mintegy 20 milliárd forint értékben. E cégek eddig – cégvásárlás vagy zöldmezős invesztíció formájában – túlnyomórészt az élelmiszeriparba és az energiaszektorba ruháztak be. A viszonylag lanyha érdeklődés szakértők szerint főként a korábbi üzleti kapcsolatok hiányára vezethető vissza.
Éppen ennek adhat némi lökést a napokban aláírt megállapodás. A brit befektetési és kereskedelmi ügynökség, a Nimtech itteni partnerével, az ITD Hungaryval egy évre szóló szerződést kötött. Eszerint a magyar fél a kapcsolatok kiépítését és információközvetítést vállalt azon kis- és középvállalkozások között, amelyek egyébként nehézkesen tudnak egymással kapcsolatba lépni. Az ide látogató 18 brit vállalkozás vezetői elsősorban a környezetgazdasági és vasútfejlesztési technológiába kívánnak invesztálni. Hogy mennyit, arról Lord Wade, a Nimtech elnöke a Figyelőnek úgy fogalmazott: egy érvényben lépő brit állami promóciós program értelmében az elkövetkező két-három esztendőben mintegy 30 millió fontot (1 font=355 forint) invesztálnak a cégek a régióban, mindenekelőtt hazánkban. Az elnök szerint a britek hozzák a tőkét és az ötletet, a magyar cég pedig a jó menedzsmentet az üzlethez. Az együttműködési megállapodás révén beruházandó tőke új forrásokkal bővülhet, hiszen a Nimtechen keresztül hazánk uniós források birtokába is juthat. Ilyen például a vegyes vállalatok alakításához felhasználható JOP-alap. Ez 50 százalékban finanszírozhat egy-egy megvalósíthatósági tanulmányt, valamint hozzájárul – szintén a költségek felének fedezése erejéig – a szakemberek továbbképzéséhez is. A briteken keresztül a honi vállalatokat az uniós strukturális alapok is megillethetik. Azok első és második „célkitűzése” alapján a felzárkóztatandó régiók között van a Nimtech-bázisként működő kelet-angliai régió is. Az ebből kapott szerkezeti transzferek az ottani munkahelyteremtést szolgálják, közvetve pedig hozzájárulhatnak a magyar-angol vegyes vállalatok szintén legfeljebb 50 százalékos társfinanszírozásához.
Nem véletlen ezek után az sem, hogy a másfél tucat brit vállalkozás – amelyek többsége hazai méretekben túlnő a kis- és közepes kategórián – elsősorban az EU által olyannyira forszírozott környezetvédelmi beruházások iránt érdeklődik. Az itt jártak közül a két legjelentősebb, kör-nyezetgazdasági cégnek tekintett Beech Solucorp és Biwater vállalatok a környezeti ártalmak mérséklését célzó projektekkel kecsegtetik magyar partnereiket. Az előbbi, a csupán mintegy 2 millió fontos éves árbevétellel rendelkező vállalkozás a nehézfémekkel, szénhidrogénekkel és nukleáris anyagokkal szennyezett föld tisztításához szállítana tőkét, míg az utóbbi, a 250 millió font forgalmú, 3 ezer főt foglalkoztató – magyar viszonylatban tehát felettébb nagyra nőtt – közepes vállalkozás szennyvíztisztítással foglalkozna. A Biwater célja átfogó együttműködés kialakítása a brit és a magyar cégek, valamint a helyi önkormányzat és a területfejlesztési tanácsok között, amely révén igénybe vehetnék a hazai területfejlesztési forrásokat, valamint borítékolhatnák a majdani uniós transzfereket. A Beech Solucorp a nagyobb hazai társaságok közül a Gázgyárral és a Metallokémiával tárgyalt, míg a Biwater néhány itteni megyét kíván meghódítani. Értesüléseink szerint Baranyában már előrehaladottak a tárgyalások. A Beach Group tervei szerint nem áll majd meg az ország határainál; szolgáltatásaival beterítené az egész régiót.
A mintegy 2 millió font éves forgalmú Rail Weight nevezetű vállalkozás a vasúti tehermérés technológiáját exportálja hazánkba. Partnerei ugyanakkor korántsem a kis- és középvállalkozások, hanem éppen a honi óriások: a MÁV és a Mol. A vasúti szállítás korszerűsítése szintén olyan feladat, amely bizonyára elnyeri az uniós bürokrácia tetszését is. Hiszen – mint az az EU-értékelések fényében ismeretes – nemcsak a környezet védelme terén, de az infrastrukturális fejlesztéseket illetően is bőven van teendő.
