Tíz ázsiai állam, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), a Világbank és az Ázsiai Fejlesztési Bank képviselői is részt vettek a G-7 tanácskozásán. A válságülés résztvevői üdvözölték a minapi közös amerikai-japán beavatkozást a gyengélkedő jen megtámogatására, és megállapodtak, hogy „szükség szerint” együttműködnek a pénzpiacokon. Az Egyesült Államok és Japán szerdán avatkozott be váratlanul a jen védelmében, 6-7 milliárd dollárt dobva a piacra.
A Hetek tanácskozásán a japán kormány elkötelezte magát gazdaságának élénkítésére, valamint pénzügyi rendszerének megtisztítására. Becslések szerint a bankok behajthatatlan kinnlevősége 77 billió jen (566 milliárd dollár) volt az év végén. A bankok eddig 30 billió jent voltak kénytelenek veszteségre tartalékolni. Tokiói tervek szerint létrehoznának egy állami bankot, amely átvenné a nehéz helyzetben lévő hitelintézetek kétes kintlévőségeit, s azokat a már létező garanciaalappal koordinálva kezelné. Az élénkítés egyik eszközeként várhatóan állandósítják a jelenleg visszatérítés formájában adott, most még hivatalosan „átmeneti” személyi jövedelemadó-csökkentést. A kormány februárban 2 billió jent adott vissza az adófizetőknek az egyik első, még tavaly meghirdetett gazdaságélénkítő program keretében. Még a nyáron hasonló összegre, majd jövőre újabb 2 billió jenre számíthatnak az állampolgárok a program szerint. Szakértők a gazdaságnak adott kegyelemdöfésnek tartják viszont, hogy tavaly 3-ról 5 százalékra emelték a fogyasztási adót. Kormányforrások szerint ennek hamaros csökkentésére nem lehet számítani.
A napokban egyébként a japán parlament mindkét háza elfogadta az idei pénzügyi évre szóló pótköltségvetését. A nagy horderejű döntés lehetővé teszi, hogy a kabinet végrehajtsa az áprilisban elfogadott, mintegy 120 milliárd dolláros konjunktúraösztönző csomagtervben foglalt intézkedéseket.
