Spanyolországnak erre az évre is 3 százalékot meghaladó ütemű dinamikát prognosztizált az OECD, s voltak ennél derűlátóbb előrejelzések is. A makrogazdasági egyensúlyhiány megszűnt, a költségvetési deficit erősen csökken, az ország fizetési mérlege pedig egyértelműen pozitív. Tavaly az ipari termelés az Európai Unió (EU) átlagát kétszeresen meghaladó ütemben bővült. Az export és az import eközben egyaránt 12 százalékkal nőtt, s az év vége felé a beruházások is új lendületet kaptak. Mialatt az állami felhasználás stagnált, a magánfogyasztás 3 százalékkal emelkedett. Jellemző adat, hogy Spanyolországban tavaly 1 millió 13 ezer darab új személygépkocsit értékesítettek, ami 11 százalékos bővülést takar. A korábbi stabilizációs intézkedések eredményeként az infláció évi 2 százalékra mérséklődött, míg a kamatlábak – miután két év alatt a korábbi szint felére csökkentek – ma már alacsonyabbak, mint az ország történetében bármikor.
Az idei első negyedévében a GDP 3,7, míg a belföldi felhasználás 4,1 százalékkal haladta meg a bázist. Ez a dinamika nem csak a statisztikai hivatal, de a madridi jegybank szakértőinek várakozásait is meghaladta, így ma már mindkét intézménynél dinamikus, jól megalapozott fellendülésről beszélnek. Különösen gyors ütemben, 14,9 százalékkal gyarapodtak a gépi eszközökben megtestesülő beruházások, de 4,8 százalékos felfutás jellemzi az építési tevékenységet is. Az ipar az első három hónapban szintén kétszámjegyű növekedést produkált, ami a külkereskedelmi forgalom nem kevésbé látványos – az export 14,1, s az import 14,9 százalékos – megemelkedését hozta. A sokáig gyöngélkedő belföldi fogyasztás – 3,5 százalékos növekedési ütemével – ugyancsak az élénkülés jegyeit mutatja, s rekordnak tekinthető az autóeladások 100 ezret meghaladó havi darabszáma is.
Az EU-n belül hosszú időn keresztül Spanyolországban volt a legmagasabb a munkanélküliség. A mostani fellendülés a foglalkoztatási helyzetre is pozitív hatással van: a munkanélküliségi ráta 11,8 százalékra mérséklődött, ami egyrészt 1981 óta a legalacsonyabb, másrészt 2 százalékponttal kedvezőbb a múlt év májusinál. A jegybank számítása szerint tavaly 371 ezer új munkahely jött létre, s ez a tendencia az idén is megmarad.
Az erőteljes konjunktúra jótékony hatást gyakorolt az adóbevételekre is. A költségvetési deficit a múlt évben a GDP 2,6 százalékára zsugorodott; az idén ugyanez az arány nem lesz több 2,2 százaléknál, az ezredfordulóra pedig nem haladja majd meg az 1,0 százalékot.
A spanyol kormány egyébként ez év tavaszán terjesztette elő átfogó adóreform-tervezetét, amely várhatóan jövő januártól hatályba is lép. Az elképzelések szerint a jövedelemadó legmagasabb sávja 56 százalékról 48-ra, míg a legalacsonyabb 20-ról 18 százalékra mérséklődik. A reform nyomán az előzetes számítások szerint 11 százalékkal, abszolút összegben pedig 544 milliárd pezetával (6,4 milliárd német márkával) csökkennek az adóterhek, s egyszerűsödik az adójog is. A várható bevételkiesés ellensúlyozására az állam nem szándékozik más adó- vagy járuléktípusokat növelni, viszont felszólította a szakszervezeteket, hogy viszonzásképpen mondjanak le a túlzott bérkövetelésekről. Kormánykörökben nem mulasztják el hangsúlyozni azt sem: a magángazdaság erőteljes expanziója mellett az állam továbbra is szigorú takarékossági politikát folytat.
