Két évvel ezelőtt az amerikai kormány 9,5 millió dolláros vissza nem térítendő segélyt ajánlott fel Magyarországnak különféle katonai fejlesztésekre. Ebből az összegből 5 millió dollárt lehet annak a légtér-szuverenitási (ASOC) rendszernek a kiépítésére fordítani, amelyet Veszprém térségében építenek fel. A fennmaradó 4,5 millió dollárt pedig az ehhez kapcsolódó kommunikációs eszközök beszerzésére költheti el a Honvédelmi Minisztérium (HM). Utóbbiért azonnal megindult a multinacionális cégek versenyfutása. A tárca által 39 digitális központra kiírt zártkörű pályázat 500 millió forintos értéke ugyan önmagában is jelentős tétel, ám a tét ennél jóval nagyobb: áttételesen a honvédség ötmilliárdosra taksált információs kapcsolatrendszerének kiépítéséről is szó van. Egyesek már emlegetik a honvédség elavult hírközlési hálózatának teljes felújítását is, amelyet a szakértők 140 milliárdos üzletnek becsülnek.
A mostani zártkörű tenderre információink szerint öt telekommunikációs cég kapott meghívást a HM-től: az Alcatel, az Ericsson, a Lucent Technologies, Kapsch, és a Siemens. A benyújtott ajánlatokat egy műszaki bizottság bírálta el, amely a hírek szerint az Alcatel és a Siemens pályázatát tartotta a legjobbnak, végül a kedvezőbb ár miatt az utóbbi mellett döntött. A végső szót a honvédelmi tárca akkori első emberének, Keleti Györgynek kellett volna kimondania, aki azonban többször elhalasztotta a döntést. Ebben értesüléseink szerint nem kis szerepet játszott, hogy a vesztes cégek nagy vehemenciával támadták a pályázatot elbíráló műszaki bizottság munkáját. Szerintük ugyanis a tendert úgy írták ki, hogy a megjelölt paraméterek eleve az utóbb első helyre sorolt Siemensnek kedvezzenek. Ebbéli meggyőződésüket erősíthette az is: magát a pályázati felhívást a honvédelmi tárca – állítólag megfelelő szakértők hiányára hivatkozva – azzal a Matávval készítette el, amelynek éppen a Siemens az egyik legfontosabb telefon-alközponti szállítója. A választási zűrzavarban aztán elsikkadt a tender, bár a HM beszerzési hivatala felkérte a pályázókat: korábbi ajánlatukat július 31-ig hosszabbítsák meg.
A Budapesti Műszaki Egyetem távközlési tanszékének tanárai időközben megvizsgálták a tenderkiírást, abban azonban nem találtak részrehajlásra utaló jeleket. Szerintük is a Siemens ajánlata volt a legkedvezőbb. (Ezután mellesleg az összes pályázónak megadták a lehetőséget a további tárgyalásra, és a cégek 10-20 százalékot engedtek a végsőnek mondott árból.)
Kérdés azonban, hogy a NATO-val kapcsolatos ügyeket magához vonó Fidesz és az ezzel némileg erejét vesztő – kisgazda kézbe került – honvédelmi tárca miként tud megegyezni. A változások azt jelentik: gyakorlatilag a NATO-ügyeket intéző csoporthoz kerültek a jelentős haditechnikai berendezések beszerzésével kapcsolatos munkálatok. Formálisan így is a HM mondja ki a végső szót, bár kérdéses, hogy az új honvédelmi miniszter a határidőre milyen eredményt tud hirdetni. Szabó János is „hozott anyagból”, tehát a műszaki bizottság sokat támadott értékeléséből dolgozik. Igaz, ezt már kiegészíti az a referencia, amelyet németországi látogatásán Keleti György kért Bundeswehr-szakértőktől a Siemensről. Erdélyi Lajos, a HM szóvivője a Figyelőnek arra a kérdésére, változott-e a pályázatok értékelése, így fogalmazott: a miniszter személye változott meg. Azt viszont leszögezte, hogy a HM a törvényes határidő lejártáig mindenképpen ismerteti a pályázat végeredményét. Szakértők azonban egyre kevésbé tartják kizártnak, hogy a tendert végül ismét eredménytelennek nyilvánítják, és új pályázatot írnak ki.
Mindenesetre a honvédség informatikai rendszerének átalakítása hatalmas üzletnek ígérkezik, nem véletlen, hogy a NATO-csatlakozásunkban érdekelt országok részéről erőteljes nyomás nehezedik a katonai vezetésre. Erdélyi Lajos szerint azonban a mostani tendert felesleges összekapcsolni ezekkel a tervekkel. Azt ugyanis a most készülő Nemzeti Katonai Stratégia határozza majd meg, hogy mely területeket milyen ütemezésben kell a honvédségnél fejleszteni ahhoz, hogy Magyarország néhány éven belül teljesen NATO-kompatíbilissé váljon.
