Az utóbbi években kedvelt úticél lett a magyar turisták számára Kelet-Ázsia, Indonézia, a Fülöp-szigetek, valamint afrikai országok – mondta el az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi Oltóközpontjának főorvosa egy pénteki sajtótájékoztatón. Aki ezekbe az országokba utazik, annak tanácsos előzőleg beoltatni magát. S azért érdemes betartani az utazás előtti hathetes időpontot, mert vannak oltások, amelyeket meg is kell ismételni – mondta el az ÁNTSZ főorvosa, Jelenik Zsuzsanna.
Az oltóközpontokban nemcsak a különböző oltásokat adják be az utazóknak, hanem a célországról teljes körű egészségügyi, higiéniai felvilágosítást is adnak. Az ország 13 megyei oltóközpontjában – egy-két kivétellel – a világon elérhető valamennyi oltóanyag rendelkezésre áll.
A célországnak megfelelő oltás beadása előtt kikérdezik az utazót, hogy hová megy, milyen céllal és meddig lesz külföldön. Ezenkívül az utazó egészségi állapotát is felmérik, így megnézik például, hogy van-e valamilyen krónikus betegsége, allergiája, és milyen gyógyszereket szed. A nőknél pedig rákérdeznek a várandósságra is. Ez utóbbi azért fontos, mondta a szakember, mert például a sárgaláz ellen adott oltásban úgynevezett élő, gyengített vírus van, ami várandósoknak és immunhiányos betegségben szenvedőknek nem adható.
Magyarországon évente 12-18 ezer ember kap az oltóközpontokban oltást. A legjellemzőbbek a kötelező körbe tartozó oltások: a sárgaláz elleni védőoltás, ezenkívül a hepatitisz A, a tetanusz, a hastífusz és a szamárköhögés elleni oltás. Ez utóbbit azoknak is ajánlják, akik nem egzotikus országba utaznak – tette hozzá. A legjellemzőbb reakciók az oltás helyén jelentkező bőrpír, esetleg gyenge izomlázszerű fájdalom.
Az oltások átlagosan 6000 forintba kerülnek, a tetanuszoltás ennél olcsóbb, 2000 forint körül van. A legdrágább vakcina 15-16 ezer forint, ugyanakkor ezek általában sorozatoltások, és több évre adnak védettséget.
Jelenik Zsuzsanna kérdésre válaszolva elmondta: kevés adatuk van arról, hány ember tér haza betegen egy-egy útról, de a leggyakoribb a hasmenéses megbetegedés, és évi 10 alatt van a maláriás megbetegedések száma.
