Már 1997 derekán a cseh jegybank 2 milliárd dollárnyi devizatartalékot költött el – feleslegesen – a korona megsegítésére, majd a rögzített árfolyamrendszerről kénytelen volt áttérni az irányított lebegő árfolyamra. A német márkához képest 10 százalékos, a dollárhoz képest még jelentősebb volt a leértékelés aránya.
Csehország most fizeti meg az árát annak, hogy nem gyorsította az átalakítás ütemét, késlekedett a reformokkal, nem volt hajlandó megoldani a tőkepiacok problémáját, és elveszítette nemzetközi versenyképességét, mivel a reálbérek növekedése gyorsabb volt, mint a termelékenységé.
Az alapkérdés most az, hogy meghozza-e a kívánt hatást a szigorú monetáris politika, valamint a fiskális politika megszorítása. Ivan Pilip pénzügyminiszter, aki az 1997 folyamán történt átalakítások és lemondások nyomán kialakult törékeny koalíciós kormány kulcsszereplőjévé vált, újat hozott azzal, hogy hajlandó volt beismerni a kormány gazdaságirányítási hiányosságait.
Nem törődtünk olyan figyelmeztető jelekkel, mint a fizetési mérleg vagy a mikrogazdasági eredmények romlása, s lelassult a privatizációs folyamat is; ez nem válság volt, hanem az utóbbi idők legrosszabb éve – jelentette ki a pénzügyi tárca vezetője. Pilip 1998-ra „egyensúlyi költségvetéssel” számol. Ennek részeként – ha az inflációt 10 százalék alatt sikerül tartani – nem emelik a közalkalmazotti béreket, nem indexálják a nyugdíjakat és szociális ellátásokat, valamint – a hadügy kivételével – az összes minisztérium költségvetése az 1997-es szinten marad.
A cseh kormány már februárban megegyezett elvileg az eddig szabályozott árak emelésében. Az áramot 20-30 százalékkal drágítják a háztartásoknak, a földgáz árát pedig 27 százalékkal emelik a magánfogyasztóknak és 10 százalékkal a vállalatoknak. A lakbéreket átlagosan 27 százalékkal növelnék. Az áremelések július elsején lépnének életbe. A pénzügyi tárcánál úgy számítják, hogy ezzel stabilizálható a gazdaság, egyensúlyba kerül a költségvetés, csökken a folyó fizetési hiány, ami viszont lenyomja az inflációt gerjesztő belföldi keresletet. Pilip reményei szerint, ha emellett a kormány újra elkötelezi magát a – bankszektorra is kiterjedő – privatizáció mellett, s megszigorítja a tőkepiacok szabályozását, akkor a gazdasági növekedés idén visszaállhat 2,0-2,5 százalékra, majd 1999-ben és 2000-ben már a 4-5 százalékot is elérheti. A miniszter megerősítette, hogy a koalíciós kormány „politikai szándéka” a gazdasági reformfolyamat folytatása.
Egyes pénzügyi elemzőket azonban – a helyzet törékenysége miatt – aggaszt a politikai változások végrehajtásának késedelme. Többek között az is, hogy a kormány már visszalépett attól az ígéretétől, mely szerint idén költségvetési többletet produkál.
Ilyen előzmények után jelent meg februárban a Cseh Statisztikai Hivatal (CSU) 1998-as prognózisa. E szerint ebben az évben várhatóan 1,6-2,2 százalékkal nő a GDP a tavalyi 1,3 százalékos és a tavalyelőtti 4,1 százalékos bővülés után. Az ipari termelés 2,5-4,0 százalékkal emelkedik (1997-ben 2,5 százalékos, azt megelőzően pedig 5,9 százalékos növekedést regisztráltak).
Az infláció valószínűleg felgyorsul, és 10,5-12,0 százalékos lesz. A havi átlagbér emelkedését – a tavalyi 12,0 százalék és a tavalyelőtti 18,4 százalék után – 10,5-13,0 százalékra várják. A statisztikai hivatal szerint az idén 0,0-0,9 százalékos reálbér-növekedésre lehet számítani. A munkanélküliség is nőni fog: 5,5-6,0 százalékosra.
A CSU előrejelzése értelmében az export 20-22 százalékkal bővül (ez nagyjából az előző évivel azonos tempónak felel meg, hatszorosa viszont az 1996-osnak), míg az import esetében 13,5-18,0 százalékos bővülést valószínűsítenek (tavaly itt 13,7, előtte 12,7 százalékos növekedés mutatkozott). A hivatal úgy számol, hogy a korona az idén tovább gyengül, a német márkához képest 20,5-22,0 koronára, a dollárhoz képest 36,0-38,0 koronára. (Mostanság egy márka 19,3, egy dollár pedig 34,0 koronát ér.)
A külföldi adósságok és az utazáshoz kapcsolódó devizakiáramlás növekedése miatt – a jó kereskedelmi és ipari termelési kilátások ellenére – nem valószínű, hogy csökken a folyó fizetési mérleg hiánya. Az e mutatónál mért deficit várhatóan a GDP 4,1-4,6 százaléka lesz, a tavalyelőtti 6,7 százalék és a tavalyi 6,2 százalék után.
A helyzet ingatagságát jelzi, hogy a Pénzügyminisztérium a múlt hét végén 1998-ra ismét részben új prognózisokat bocsátott ki. E szerint az infláció 11,0-11,7 százalékos lenne, míg a GDP növekedése 2,5 százalék. A Reuters szerint független szakértők az inflációs előrejelzést túlságosan optimistának tekintik.
