Miközben tavaly a feltörekvő piacoknak – Csehországtól az ázsiai tigrisekig – masszív visszaeséseket kellett elviselniük, addig Lengyelországban zavartalanul folytatódni látszott az 1992-ben beindult növekedési kurzus. A GDP 6,9 százalékos reálnövekedésével az ország a legdinamikusabb gazdaságok közé tartozik az öreg kontinensen. A boom az ipari termelés – és ezen belül az építőipar – még gyorsabb fejlődésében csapódik le. Ezt az erőteljes reálbér-növekedésből profitáló belföldi kereslet, az export, s mindenekelőtt a befektetések hajtják. Ezen az alapon folyamatosan csökkenhetett a munkanélküliség, s egyidejűleg javult az államháztartás helyzete. Így a pénzügyi tárca előzetes adatai szerint az államháztartás deficitje tavaly a költségvetési törvényben előirányzott összegnek csupán a felét tette ki, s a GDP 1,4 százalékára rúgott.
Lengyelország is szenved azonban attól a jelenségtől, hogy a magas fogyasztási és beruházási kereslet hevíti az importot, s annak növekedése meghaladja az exportét. Igaz, a kereskedelmi mérleg hiányát némiképp ellensúlyozzák az úgynevezett „nem jelzett tranzakciók”, amelyek főleg a határvidékek devizabevételeiből állnak (ezek tavaly meghaladták az 5 milliárd dollárt).
Mindezek figyelembevételével a folyó fizetési mérleg maradt a gazdaság Achilles-sarka. Tavaly nyáron még attól féltek, hogy az éves deficit elérheti a GDP 4-5 százalékát, ám végül e hiány – a jegybank becslései szerint – csak 3,5 százalék körüli lett. Ennek ismeretében a pénzügyi tárcánál úgy látják: a konjunkturális túlhevülés veszélye csökkent, s nem fenyeget a cseh vagy ázsiai minta szerinti fizetésimérleg- és valutaválság. A megnyugváshoz hozzájárult, hogy az említett hiányt alig kell rövid lejáratú hitelekből finanszírozni, köszönhetően a külföldi tőkebefektetések stabil beáramlásának. A legfrissebb adatok szerint tavaly 6,6 milliárd dollár érkezett közvetlen befektetések formájában: ezzel az ország az összes befektetések 20,6 milliárd dolláros tételével túlszárnyalta a 18 milliárdot felmutatni tudó Magyarországot, s az átalakuló gazdaságok élére került. Tapasztalatok szerint azonban a közvetlen befektetések nem csak a finanszírozáshoz járulnak hozzá, hanem további fizetésimérleg-hiányok keletkezéséhez is. A külföldi részesedésű vállalatok ugyanis kezdetben – a berendezési és felszerelési javak behozatalával – az importot gerjesztik, míg az exporthoz való hozzájárulásuk csak lassan kezd emelkedni.
Az összességében javuló helyzet ellenére Varsó tudja: a restriktív gazdaságpolitikát fenn kell tartani. Az idei költségvetés 5,6 százalékos GDP-növekedésből és 9,5 százalékos éves drágulásból indul ki; az államháztartás deficitjét a GDP 1,5 százalékán kívánják tartani. A jegybanknál is úgy vélik, hogy óvatosnak kell maradni, s változatlanul próbálkozni kell a gazdaság lehűtésével. Ha ennek megfelelően cselekszenek, s egyidejűleg a kormány privatizációs és reformtervei is valóra válnak, akkor a folyó fizetési mérleg hiánya az idén ugyan tovább nő majd, ám még a GDP 6-8 százaléknak megfelelő veszélyzóna alatt marad.
