Három tényező tette szükségessé az elmúlt nyáron kiírt erőmű-fejlesztési pályázat megjelenését. Egyrészt a privatizált erőművek tulajdonosaival kötött szerződések, amelyekben az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. kikötött bizonyos fejlesztési kötelezettségeket; másrészt a környezetvédelemmel kapcsolatos szigorítások bevezetése, ami kényszerűen gyorsítja a meglévő erőművek selejtezését; s végül a villamosenergia-fogyasztás növekedése.
Az eredeti tenderen kétfajta fejlesztésre kértek ajánlatot: egyrészt az összesen 800 (plusz-mínusz 200) megawattnyi, másrészt az 1100 (plusz-mínusz 300) megawattnyi teljesítményre vártak jelentkezőt. Előbbinél egyenként 200 megawattnál kisebb, az utóbbinál pedig annál nagyobb blokkok építése jöhetett szóba. (Jelenleg hazánkban 7530 megawattnyi beépített erőművi kapacitás létezik.) A tenderek együttes fejlesztési értéke mai árakon 400-500 milliárd forint, ami példa nélkül áll a magyar gazdaságban. A feltételek azonban februárban módosultak, s immár az első szakaszban 500 (plusz-mínusz 200) megawattra, illetve a nagy erőműveknél 600 (plusz-mínusz 300) megawattra vár a kiíró Magyar Villamos Művek (MVM) Rt. ajánlatot. (Mint megtudtuk, az erőművi pályázat első szakaszát februárban zárták, egy időben a második szakasz meghirdetésével.) Információink szerint a csökkentés egyik oka az előrejelzések felülvizsgálata volt. A korábban évi 1,5-1,7 százalékra becsült országos fogyasztás-növekedést egy új felmérés 1,0 százalékra mérsékelte. (Viszonyításképpen: tavaly az áramfogyasztás 0,8 százalékkal emelkedett.)
A módosítás másik oka több, korábban bizonytalan jövőjű fejlesztési elképzelés megvalósulása. A Mátrai Erőmű Rt. például engedélyt kapott gyöngyösvisontai, háromszor 200 megawattos blokkjának modernizációjára. Megépül a lőrinci 160 megawattos erőmű, s hosszas halogatás után a befektetők új lendülettel erőltetik a debreceni 90 megawattos, valamint az inotai, borsodi és újpesti – egyaránt 150-150 megawattos – blokkokat is. Az első pályázat határideje is megváltozott: a kis egységeknek csak az eredetihez képest egy évvel később, 2002 és 2004 közt – a nagyok belépésével egy időben – kell megkezdeniük működésüket.
Információnk szerint valószínűtlen, hogy atomerőmű, vagy más alaperőmű is szerepeljen a majdani győztesek között. Az MVM Rt. ugyanis az ajánlatokban évi 3, 5, illetve 7 ezer órás erőművi kihasználásra – azaz lényegében menetrendtartó, a terhelés változásait követni képes egységekre – kért a február végi módosításban adatokat. A meglévő villamosenergia-rendszerből éppen az ilyen teljesítőképesség hiányzik. (Az úgynevezett alaperőművek – jelenleg ezek vannak túlsúlyban – a műszakilag lehetséges legnagyobb, lehetőleg állandó terheléssel üzemelnek.) De bekerült az új változatba egy igencsak fontos pont is: az tudniillik, hogy állami garanciát senki sem kaphat pályázata megvalósításakor. Ez a feltétel valószínűleg eleve kizárja a paksi bővítésre pályázókat, esetükben ugyanis a finanszírozáshoz semmiképpen sem nélkülözhető az állami garancia.
A szakmában „befagyott költségként” emlegetett problémára nem sikerült megoldást találni. Az MVM a pályázatot úgy hirdette meg, hogy a kis egységeknél az első szakaszra 20 éves, a másodikra 30 éves üzleti tervet vesz figyelembe. Ez azt jelentené, hogy a pályáztató hosszú távú áramvásárlási szerződéseket köt majd a nyertesekkel. Ami egyesek szerint azért aggasztó, mert akkor is fizetni kell majd a kapacitás-lekötési díjat, ha újabb erőmű olcsóbb ajánlata miatt már nem is lesz szükség a megtermelt áramra. Az MVM kezének megkötése akadályozza a verseny kialakulását, s egyben áremelő hatással járhat (a többletet a fogyasztóval fizettetik majd ki), arról nem is beszélve, hogy egyes szakértők szerint az Európai Unió (EU) sem támogatja a hasonló szerződéseket.
A pályázattal további gondok is vannak. Amennyiben igaz a tenderkiírás előírása, miszerint a szállító az ajánlati felhívásban köteles meghatározni az általa választott elbírálási szempontokat, akkor – vetik fel többen – hogyan történhetett, hogy például nem szerepel a kiírásban a tüzelőanyag árváltozásának prognózisa. Ráadásul az elbírálás módszereként deklarált, a legelőnyösebb ajánlat kiválasztását megalapozó számítógépes programok végeredményei a beadott adatoktól függően majdnem tetszés szerint manipulálhatóak. Merthogy a bemeneti adatok közül csak a GKI Gazdaságkutató Rt. makrogazdasági feltételezéseit rögzítették a kiírásban. Bárki lehet tehát nyertes, miután a feltételek túlságosan is rugalmasak. S lévén, hogy a pályázaton való részvétel is hatalmas összegeket igényel, bárki nyerjen is, a lemaradók nyilvánvalóan és jogosan reklamálnak majd.
Az említett problémák többsége nem érinti a Versenyhivatal tevékenységét – fejtette ki Szemán Barna irodavezető, aki szerint „rendkívül pozitív”, hogy pályázaton választják ki a beruházókat. Igaz, éppen a legfontosabb feltétel hiányzik; a parlament máig nem döntött arról, hogy a jövőben milyen primer energiahordozóra kívánja az ország energiaellátását alapozni: atomenergiára, lignitre, vagy éppen földgázra. A versenyhatóság mindenesetre elutasítja, hogy a már aláírtakhoz hasonló hosszú távú szerződéseket kössön az MVM a befektetőkkel. Magyarország EU-tagsága – s az akkortól érvényes energetikai liberalizáció – és egy több évtizedre szóló áramvásárlási szerződés alapvetően ellentmond egymásnak. A befektetők szempontjait természetesen máshol is figyelembe veszik: az Egyesült Államokban például 10-12 éves kapacitás-lekötési megállapodások a szokásosak. Nálunk viszont olyanokra lenne szükség, amelyek a csatlakozáskor felülvizsgálhatóak. Ez megoldható például úgy, ha a beruházó felvett hitelére vállalnának vásárlási garanciát. A pályázó viszont saját forrásai esetében maga döntené el: megéri-e tőkéjét befektetni.
A hosszú távú áramvásárlás ügye azért is aktuális a hivatal számára, mert éppen a lehetséges versenyt zárja ki a szektorból. Bár az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium (IKIM) irányításával elkezdődött a munka az EU-tagság utáni verseny bevezetésének feltételeiről, ezt nem ártana tudatosítani, illetve a szerződésekben már most figyelembe venni. Amúgy a versenyhatóság korábban többször is felvetette, hogy vizsgálják meg: vajon tulajdonosi szempontból nem lenne-e kedvezőbb a legnagyobb áramtermelő (Paks), a szállító (MVM) és az irányításért felelős teherelosztó szétválasztása.
A pályázatot azért kellett kiírni, mert a villamos energiáról szóló törvény és végrehajtási rendeletei ezt előírják – reagált a különböző feltételezésekre Bakács István, az MVM stratégiai és fejlesztési igazgatója. Ettől persze még igaz, hogy 2005-ig közel 2500 megawattnyi új kapacitásra lesz szükség, amelyből 2000 a kieső egységeket pótolná, 500 megawatt pedig az új igényeket fedezné. (A pótlásra környezetvédelmi szempontból, a rossz hatásfokú erőművek kiváltására és a rugalmasság hiánya miatt van szükség.)
Bakács szerint nem helyénvaló viszont a privatizációs szerződésekre hivatkozni, mert ott csak a már engedéllyel bíró blokkokra vállaltak kötelezettségeket a vevők. Többségükben tehát a versenyben nem szereplő elemeket említenek a szerződések.
Bakács István meg-erősítette, hogy a pályázaton a legkisebb költség elve a legfontosabb, amit a tenderkiírásban egyértelműen deklarálták. Szó sincs rugalmas feltételekről, éppen ellenkezőleg: a villamosenergia-költségen kívül semmiféle más értékelési szempont nem lesz. Nem biztos persze, hogy rendszerszinten is a matematikailag legolcsóbb egység lesz a legjobb – például azért, mert az esetleg a már meglévő blokkok közül egy nála olcsóbbat ütne ki. Ezzel szemben a pályázat kihasználhatja a kedvezőtlen európai konjunktúrát: a nyomott energia-gépgyártási árak következtében jó áron lehet ma erőművet építeni.
Ami a tüzelőanyagok árváltozási prognózisát illeti, azt Bakács István szerint nem a kiírónak kell rögzítenie, hanem a pályázó mondja meg, milyen árra és árváltozásra számít a jövőre nézve, hiszen ő köteles gondoskodni a tüzelőanyagról. Az pedig, hogy csak a makrogazdasági feltételeket rögzítették a kiírásban, akár természetesnek is mondható, hiszen ezek azok a szempontok, amelyekkel valamennyi tenderezőnek számolnia kell.
A pályázatokban többfajta időtartamú szerződésre kér ajánlatot az MVM: a kicsiktől 10, 15 és 20, míg a nagyoktól 15, 20 és 25 évre; ezekre kötnek majd hosszú távú áramvásárlási szerződést is. A megtérülés lejárata után valóban szabadabban választhat áramszállítót a villamos művek, ha viszont rövidebb időre kötnek megállapodást, akkor nő az induló ár, hiszen rövidül a beruházási hitel és a megtérülés futamideje is. Azaz – érvelt a Figyelőnek Bakács István – éppen a fogyasztó lenne kénytelen nagyobb árat fizetni. Sokkalta kedvezőbb ezért a hosszabb távú kapacitáslekötés, ami a megtérülési időt és azzal együtt az ár-emelés hatásait is elnyújtja. Újabb ok emellett, hogy ellenkező esetben extraprofitot húzhat a befektető: először megkeresi a beruházott pénzt az MVM-mel kötött szerződés idejére, majd az erőmű élettartamáig még többszörösen is zsebre vághatja a hasznot.
Amúgy a hosszabb időre kötött áramvásárlási szerződés az MVM igazgatója szerint nem mond ellent az EU-konformitásnak. Az unió irányelvei 2006-ig tervezik az árampiac egyharmadának liberalizálását, a fokozatos piacnyitást. A magyar tender pedig legfeljebb a hazai áramtermelői kapacitás mintegy 15 százalékát érinti, bőven megfelelve az uniós normáknak. Ezzel együtt, a villamos művek a szerződésekben jogi védelmet irányozott elő a csatlakozás utáni változások kezelésére. A további garanciák közé tartozik, hogy az MVM, a Magyar Energia Hivatal (MEH) és az IKIM kizárólag olyan pályázatot tekint elfogadhatónak, amelyik európai szinten is versenyképes; ennél magasabb árra nem kötnek szerződést.
Ha akarnánk, bizonyos módszerekkel „alakíthatnánk” a pályázat eredményét – tette hozzá Bakács István -, csak éppen bírálatunkat független, külföldi szakértők auditálják, s azt a MEH is ellenőrzi. A kiírás alapján megvizsgálják a számítógépes rendszert és annak szoftverét, valamint a meglévő szisztéma vonatkozó adatait is. Egyéb-iránt – az EU-irányelv alapján – a hasonló pályázatokat később független szervezetnek kell majd kiírnia. Elképzelhető tehát, hogy a következő, két év múlva esedékes tendert már a MEH hirdeti meg.
