Az árréseltérések országonként elég nagyok. Svédországban és Finnországban például, ahol egycsatornás – lényegében elosztói – rendszer működik, sokkal kisebb az árrés, mint másutt. Belgiumban viszont 13,1 százalékos az általános arány, amely azonban csupán egy bizonyos árszintig, 25 ecu-ig érvényes. Az ezt meghaladó ár esetén a rés már csak 8,8 százalékos, 5 a még drágább gyógyszereknél tovább csökken. E rendszert sokan szidják. Új készítmények bevezetése esetén ugyanis az ár jobbára 25 ecu fölötti, így Belgiumban évről évre csökken az átlagos árrés: az 1995-ös 11,4 százalék után tavaly már csak 11,0 százalékot regisztráltak, s az idén további legalább 0,2 százalékpontos esés várható. A hozzáértők ilyenkor szükségesnek tartják megjegyezni: az árrés nagysága függ a szolgáltatás szintjétől is. A napi egyszeri és nagy tételekben történő gyógyszertári kiszállításoknál kevesebb is elegendő lehet, míg a napi négyszerinél magasabb a mérce. Ami a gyógyszertáraknak adott „rabattot” illeti, a skandináv államokban nincs engedmény, Angliában viszont az átlagos 13 százalékos nagykereskedelmi árrésnek akár a felét is átengedik a kereskedők, csakhogy megrendelésekhez jussanak. Szélsőséges esetben, például a nagy volumenű kórházi szállításoknál 2-3 százalékra csökkenhet az árrés.
