Három említésre méltó esemény történt az első félidőben, ebből kettő szorosan kapcsolódott egymáshoz: a 13. percben Danilo adott remek labdát Abassnak, a középpályás a tizenhatoson belülre sétált, majd a rövid alsót célozta meg, Ilizi azonban szögletre tudott menteni lábbal.
A sarokrúgást követően Sorin Botis fejelte vissza a labdát, majd a menteni igyekvő Kulcsár Dávid szépségdíjas gólt bólintott a felső sarokba, a játékszer a kapufa segítségével vágódott a hálóba – apró szépséghiba, hogy ő a vendégek középpályása, öngóllal szerzett vezetést a Honvéd (1-0).
Ezt követően a csapatok nem sokat tettek a pályán, jó lassan csordogáltak a percek és mikor már mindenki a félidőt várta, a második szögletét is gólra váltotta a Honvéd: a kifejelt labdát Németh Norbert tűzte rá, Ilizi kapus csúnyán mellé nyúlt – igaz nem látott belőle soka – így a bogyó az alsó sarokban landolt (2-0).
Hiába reménykedtünk, nem javult a játék minősége, a Vasas képtelen volt épkézláb támadást vezetni, a Honvéd javára írható ugyanakkor, hogy Supka Attila fiai legalább próbálkoztak. A mérkőzést rengeteg felesleges szabálytalanság, illetve számos színészkedés tördelte, majd a 82. percben végképp eldöntötte a találkozót a hazai gárda, Lovricot buktatta Katona Máté a tizenhatoson belül, Danilo pedig kíméletlenül bevarrta a büntetőt (3-0).
Kisvártatva még Mileusnic jutott újfent a kiállítás sorsára (a nyitófordulóban, Debrecenben is kiszórták), majd mielőtt véget ért volna a meccs, Németh szerezte meg csapata negyedik, saját maga második találatát (4-0). A Honvéd zsinórban második győzelmét aratta, az angyalföldiek a pedig zsinórban a harmadik vereségét könyvelte el.
2005. május 4-e után nyert ismét hazai pályán a kispesti együttes a Vasas ellen.
