Ösokáig nem volt hajlandó beszélni a Magyar Suzuki Rt. üzleti számairól. A cég múlt heti közgyűlésén kiderült, hogy az esztergomi gyár tavaly megduplázta a nyereségét. Miként kommentálja ezt?
– A cég nemcsak a nyereségét növelte, hanem piacvezető is lett az itt eladott csaknem 16 ezer darabos mennyiséggel. A sikeres exportot látva, a magyaroknak szerintem minden esélyük megvan arra, hogy – korábbi szándékunknak megfelelően – a térségben is vezető gyártóvá váljanak. Nagyon fontosnak tartom azt is, hogy a társaság megkapta az ISO 14001 környezetvédelmi tanúsítványt.
Nyilatkozataiból eddig úgy tűnt, csak az a kérdés, hogy kapacitást bővítenek-e, vagy új modellt gyártanak a jövőben Esztergomban. Van-e összefüggés az amerikai kooperáció és a várható itteni befektetés között?
– Döntés egyelőre csak abban van, hogy tovább bővítjük magyarországi invesztícióinkat. Esztergomban tavaly 2,5 milliárd forintos beruházással fejlesztettük a gyártást. Ez lehetővé tette, hogy két műszakban 70 ezer Swift személygépkocsit állítsunk elő. Ehhez szükség volt egy 4600 négyzetméteres központi alkatrészraktár és egy fröccsöntőüzem elkészítésére, továbbá a festőüzem korszerűsítésére, bővítésére. Az idén így nem növeljük a kapacitást; értelemszerűen, nem iktatunk be harmadik műszakot; s új modell készítése sem indul be. Az ilyen lépéseket csak alapos piackutatás után tesszük megfontolás tárgyává. Tervezzük ugyan új modell bevezetését az európai térségben, de a helyszínről az igények ismeretében döntünk majd.
Az esztergomi kapacitás százezresre bővítése és az új modell gyártósorának elkészítése egyaránt 16 milliárd forintba kerülne. Mivel az üzem mellett van egy gyakorlatilag azzal azonos nagyságú szabad terület, van mód a terjeszkedésre…
– Ez valóban így van, fizikai szempontból a Magyar Suzuki viszonylag egyszerűen bővíthető, hiszen nemcsak a terület, hanem az infrastruktúra is megvan. De még egyszer hangsúlyozom, döntés egyelőre nincs erről.
Korábban felmerült a lehetőség, hogy motorkerékpárokat is gyártanának hazánkban. Ma hogy áll ez az ügy?
– Mindenképpen szeretném, ha ez a terv megvalósulna. A Suzukinak Spanyolországban már van egy efféle üzeme. Az ott előállított modell azonban – a piackutatók szerint – nem lenne igazán népszerű a hidegebb éghajlatú Közép- és Kelet-Európában. Márpedig számunkra a kereslet a meghatározó. Mindenesetre nem vetettük végleg el a lehetőséget; elképzelhető, hogy más típus megfelelne az itteni igényeknek.
A Horn Gyula miniszterelnökkel folytatott tárgyalásán szóba került a magyar beszállítók támogatása. Milyen konkrét lépésekről beszéltek?
– Jelenleg 42 magyar beszállítóval dolgozunk együtt, munkájukkal elégedettek vagyunk. Az esztergomi gyártást is beleszámítva, immár összesen 55 százalékos a helyi vállalatok részaránya a gépkocsigyártásban. Célunk az, hogy a motoron és a sebességváltón kívül mindent Európában állítsunk elő. A leggazdaságosabb természetesen az, ha az alkatrészek és részegységek minél nagyobb hányadát helyben kaphatjuk meg. Ez az elképzelésünk összhangban áll a kormány azon szándékával, hogy erősítse a kis- és közepes vállalkozásokat. Ennek összeegyeztetéséről tárgyaltunk a miniszterelnök úrral.
Volt-e szó arról, hogy a tervezett nagyberuházáshoz miként tudna hozzájárulni a magyar fél?
– Sok még a tisztázatlan részlet, ezért erről nem szívesen nyilatkoznék.
Az esztergomi gyár beindítása idején a szakmunkásokat – kiképzésre, illetve továbbképzésre – csapatostul fogadták a japán anyaüzemben, Hamamatsuban, hogy megismertessék őket a Suzukival és a japán munkastílussal. Megszűnt-e mára a magyarok akkori idegenkedése?
– Biztos vagyok benne, hogy igen, mert különben aligha tudnánk együtt dolgozni. Mindig is az volt a véleményem, hogy az itteni fiatalok esetleges hevesebb vérmérséklete nem lehet akadálya a fegyelmezett munkának, s ez idővel be is bizonyosodott. Elégedett vagyok az 1500 esztergomi dolgozó teljesítményével.
Önt meglehetősen autoriter vezetőnek tartják, aki a legapróbb részletekig ismeri a Suzuki-gyárak ügyes-bajos dolgait. Mivel a cégnek a világ 185 országában vannak érdekeltségei, Indiában, Thaiföldön, Indonéziában, Pakisztánban és nálunk pedig autógyárai, ez nem kis teljesítmény. Hogyan csinálja?
– Tisztában vagyok azzal, hogy ma a világcégek első számú vezetői nem úgy dolgoznak, mint én, hanem az efféle feladatokat kiadják a beosztottaiknak. Én azonban csak azt tudom tényként elfogadni, amit a saját szememmel látok; csak az a meggyőző számomra, ha kézbe foghatom a tárgyakat, és személyesen találkozhatom az emberekkel, a problémáikkal.
Japán irodájában a kilencvenes évek elején díszhelyen tartotta az esztergomi gyár megnyitójáról készült fotókat, amelyeken Antall József miniszterelnökkel együtt álltak a kamera elé. Őrzi-e még ezeket a felvételeket?
– Igen. Van képem Göncz elnök úrról is, és ott van a budai várról készített kép, amelyen a gyönyörű Duna is jól látható…
Suzuki Osamu 68 esztendős, s immáron négy évtizede annak, hogy a Suzuki Motor Corp.-hoz szegődött. A jogi végzettségű fiatalember tehetségének és szorgalmának köszönhetően öt év elteltével bekerült a cég felső vezetésébe. Ügyvezetővé, majd első számú ügyvezető igazgatóvá nevezték ki; az elnöki posztot 1978 óta tölti be. Oroszlánrésze volt abban, hogy az ötvenes évek közepén személygépkocsi-gyártásba fogott japán nagyvállalat ma összességében a huszadik, a kiskocsik terén pedig az első a világon. 1993-ban az év emberévé választották Japánban, s ugyanekkor megkapta a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjét is. 1991 óta hazánk tiszteletbeli konzulja.
