A mai chipkártyák számítástechnikai tudása a nyolcvanas évek elején megjelent első PC-k képességeivel egyenértékű. Áruk – hasonlóan a számítógépekéhez – a tudásuk bővülésével egyre csökkeni fog. A chipkártyák története 20 évvel ezelőtt kezdődött, amikor a francia bankszövetség megoldást keresett a mágneskártyák hamisítása miatti károk visszaszorítására. A Bull és a Motorola egy teljesen új chip kifejlesztésével válaszolt a kihívásra, amellyel megteremtette a mai chipkártyák gyártásának alapjait.
A korán a piacra lépő európai gyártók – a francia GemPlus, a Schlumberger és a Bull – egyelőre vezetők a chipkártyák gyártásában. Valószínűleg hamarosan le kell azonban mondaniuk előkelő helyükről, minthogy a Texas Instruments, az IBM és a Motorola meghatározó szerepre pályázik e gyorsan növekvő piacon.
E kártyák legfőbb felhasználói a bankok. A plasztiklapokon tárolt személyes azonosító adatok anélkül ellenőrizhetők, hogy sérülne a felhasználó és a bank viszonyának bizalmas jellege, titkossága. A kártyák és hitelintézetek számítástechnikai rendszerének összekapcsolásával gyorsan lebonyolíthatók a fedezetellenőrzések, számlaegyenleg-változtatások, így az ügyfél vásárolhat is velük. A fejlődés iránya ezzel kapcsolatban az olyan kártyák megjelenése, amelyek pénztárcaként funkcionálnak. Ezek feltölthetők lesznek az ATM-automatákból, hogy azután fizetni lehessen velük, egyszerűen letöltve memóriájukból a kiegyenlítendő számlák fedezetét. Az ilyen kártyák ideális eszközei lehetnek az elektronikus kereskedelemnek, hiszen személyes adatok megadása nélkül lehet majd velük fizetni elektronikus úton. (Az efféle virtuális kereskedelem elleni egyik legfőbb érv egyelőre az, hogy a pénzátutalás nem oldható meg biztonságosan, illetéktelenek férhetnek hozzá a hálózaton közölt információkhoz.)
Egy másik fejlődési irány a többcélú felhasználás. A GemPlus és a Schlumberger már tavaly bejelentette Java Card Forum névre keresztelt technológiáját, amely a fejlesztők szerint lehetővé teszi, hogy az okos kártyán egyszerre több felhasználási lehetőségnek csináljanak helyet, s az új funkciókat másodpercek alatt a kártya memóriájába telepítsék. Ráadásul a telepítés vagy funckiólevétel, esetleg a funkciók átstrukturálása történhet vezetékes és mobiltelefonon, illetve ATM-en is.
A GemPlus és a Siemens tavaly májusban mutatta be Combicardját, amely több funkció ellátására képes, közvetlen és távkapcsolatban is kommunikálva bizonyos leolvasó berendezésekkel. A Combicard mint elektronikus pénztárca feltölthető ATM-ből, POS terminálról, illetve telefonvonalon keresztül. Ezután a chipkártyán belül a szükséges összeg átkerülhet például a tulajdonos közlekedési bérletére, amelyet buszra, villamosra vagy metróra szállva bizonyos távolságból leolvashat az ellenőrző berendezés. Anélkül, hogy a kártyatulajdonosnak meg kellene állnia, s be kellene helyeznie a plasztiklapot valamilyen leolvasóba.
