A jogbiztonság és a társadalmi párbeszéd hiánya jelenti a legnagyobb kockázatot a gazdaság és a vállalkozások számára Magyarországon – mondta Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára a tavalyi évet értékelve az MTI-nek.
A főtitkár hiányolta a társadalmi párbeszédet és azt, hogy a kormány nem veszi igénybe a szociális partnereket a jogalkotáshoz. Elfogadhatatlannak nevezte, hogy a gazdasági szereplőket nem kérdezik meg gazdasági döntések meghozatala előtt – példaként említette, hogy úgy ültek le tárgyalni a 2015. évi minimálbérekről, hogy előtte nem egyeztettek adókról, járulékokról, költségvetésről.
Dávid Ferenc szerint az országban legnagyobb munkaadóként 530 ezer embert foglalkoztató kereskedelmi szektort tönkretették, szakmailag sárba taposták a tavaly év végén elfogadott jogszabályokkal – többek között a vasárnapi pihenőnapról szólóval, illetve a működési engedély két veszteséges év utáni visszavonásáról szóló törvénnyel, a láncfelügyeleti díjjal, a plázastop intézményével. Dávid Ferenc biztos abban, hogy a kereskedelmet érintő mostani törvények meg fogják járni az uniós bíróságokat, csak közben véleménye szerint tönkremehet a szektor.
A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége népszavazást kezdeményez az üzletek vasárnapi nyitva tartásáért, az érdekek érvényesítésére viszont konszolidált eszközökben gondolkodnak, mint a jogi fórumok és a média.
A közmunkaprogramot, mint szociális eszközt tisztességesnek és korlátok között támogathatónak tartja Dávid Ferenc. Vélekedése szerint azonban nem jó irányválasztás, hogy a magyar költségvetésből több mint 300 milliárd forintot fognak erre fordítani, mivel a program konzervál, az ebben résztvevők csak csekély számban tudnak átkerülni az elsődleges munkaerőpiacra.
A főtitkár nagyon jó üzenetnek tartja, hogy a 2014-2020-as európai uniós pénzügyi ciklusban a Magyarországra érkező források kétharmada nagy valószínűséggel a versenyszférába megy. Fontosnak nevezte, hogy a külföldről kapott forintokat a termelési és a szolgáltató szektorba fektessék be.
A felsőoktatás átalakítása terén sikeresnek nevezte az irányválasztást, hogy az állam a nemzetgazdaság számára „direkt módon hasznos” felsőoktatási ágakat részesíti előnyben a források elosztásánál. Amikor az ország mély gazdasági válságban van, akkor azt a képzést kell elsősorban menedzselni, amelyik a gazdaságba gyorsan beépül, megtérül, újratermel – mondta.
