Két nappal ezelőtt az amerikai Tesla bemutatta új akkumulátorát a világnak, amellyel tényleg forradalmasíthatja a napenergiaipart. Az újratölthető, 7-10 kilowattórás lítium-ion akkut úgy tervezték, hogy eleve együttműködjön a napelemes rendszerekkel. Segítségével akkor is lehet majd napelemes áramot használni, ha nem süt a nap, vagy borult idő van.
A Tesla által gyártott aksikkal 25 százalékos megtakarítást érhetnek el az egyszerű fogyasztók. Ha nem elég egy modul, az elemeket sorba lehet kötni. Ekkora kapacitású napelemmel a házon, pedig önellátó, független lehet a fogyasztó. A Tesla gyárakat nyit majd, a technológiát pedig nyílt forrásúvá teszik. 6500 munkás dolgozik majd azon, hogy 2020-ra félmillió akkumulátor legyen üzemben. A sorozatgyártás hamarosan indul, nagyjából 1 millió forint lesz az aksik ára.
Bár a kritikusok szerint sok még a nyitott kérdés, nem világos például, hogy mekkora a mobiltelefonoknál is használatos lítium akkumlátorok élettartama (a gyártó tíz év garanciát vállal rájuk), egy biztos: a Tesla bejelentése jóval gyorsabban hozhatja el a napból nyert ingyen áram korszakát, mint arra korábban számítottunk. Eddig ugyanis nem volt kihívója a központi erőművekre alapuló modellnek, most azonban már van. A Forbes magazin arról cikkezik: a Tesla technológiája a napelemekkel összekapcsolva kiválthatja a nukleáris energiát, s ha a napelem nem is tesz be végleg az atomerőműveknek, utóbbi jelentősége mindenképpen hátrébb fog szorulni.
Jöhet az ingyen áram, de nem nálunk
Szakértők már a Tesla bejelentése előtt is arról írtak, hogy ha sikerülne a napelemes rendszereket összekapcsolni az áramtárolás új módjaival, akkor tényleg beköszönthet az ingyen áram korszaka a világban. És nem évtizedek, hanem akár 4-5 év múlva, ami alaposan átírhatja majd a világ teljes energiapiacát. A Tesla bejelentésével ez a nagyszabású és mélyreható folyamat fogja most kezdetét venni a világon.
Olyannyira, hogy a Barclays nemrégiben rontotta az áramtermelő cégek részvényeire adott minősítését. A Citibank szerint az energiaszolgáltató vállalatok a fejlett országokban el fogják veszíteni piacaik felét. Az sem véletlen, hogy a német E.On bejelentette, leválasztja fosszilis energiahordozókra, illetve atomenergiára alapuló üzletágait és a zöldenergiára koncentrál. Wood Mackenzie, az Exxon (a világ egyik legnagyobb olajvállalata) elemzője szerint, a napelemes forradalom – a palagázzal együtt – olyan tényező, amely a következő években a lehető legnagyobb mértékben fogja átalakítani a világ energiapiacát.
Az általunk megkérdezett, hazai napelemes szereplők pontosan ismerik ezeket a nemzetközi folyamatokat, éppen ezért nagyon szomorúan nyilatkoznak a magyarországi helyzetről. Azt mondták, a magyar kormány látványosan megtagadja a megújuló energiák ügyét, miközben a fejlett világban ma minden erről szól. Számukra különösen fájó, hogy a kormány éppen akkor teszi le a voksát az atom mellett, amikor a világon ezzel éppen ellenkező folyamatok zajlanak. Elegendő csak Japán és Németország példájára gondolni, akik Fukushima (2011) után bejelentették, hogy bezárják az összes atomerőművüket, és a hiányzó árammennyiséget megújuló energiából – döntően napelemes áramból – kívánják fedezni.
Mindeközben Magyarországon
Miközben a fejlett világban rohamosan terjed a napenergia-hasznosítás, a kormány adóztatással és adminisztratív eszközökkel akadályozza a napelemek hazai terjedését. Ha engednék a terjedést, értelmetlenné válna a paksi bővítés – mondta a Hir24-nek Kiss Ernő, a Magyar Napelem Napkollektor Szövetség elnöke. A szakember szerint a következő okok akadályozzák a hazai napelem-piac fejlődését:
1. Napelemes termékdíj (új)
2. Tűzvédelmi kapcsoló beszerelése (új)
3. Rossz beruházási támogatási rendszer – korrupció (régi)
4. Politikai szándék hiánya (új)
5. Csökkenő mértékű beruházási támogatás (új)
5. Mesterségesen alacsonyan tartott villamos energia ár (új és még újabb rezsicsökkentés)
6. Csökkenő KÁT árak (új)
7. Magas ÁFA (régi)
A napelemes termékdíj a világon nálunk a legmagasabb, ez önmagában 5 százalékkal növeli a napelemek végfelhasználói árát. A tűzvédelmi kapcsoló egy új adminisztratív szabályozás, amely szerint idén márciustól kötelező a táv és kézi működtetésű egyenáramú tűzvédelmi kapcsoló beépítése. Kiss Ernő szerint ez önmagában 10‐15 százalékos többletköltséget okoz, e mellett teljesen szükségtelen, más országban egyáltalán nincs ilyen kötelezettség. Mindezek olyan adminisztratív eszközök, amelyek a napelemek terjedésének útjába állnak. És még bőven van más is. Az egyik legfontosabb ilyen akadály a megujúló energiák nem megfelelő támogatási rendszere.
Beruházási támogatási rendszer = korrupciós lehetőség
A hazai napelemes piac az uniós támogatások szempontjából három részre bontható. A lakosság (0-50 Kw közötti kiserőművekre) évek óta nem kap semmilyen pályázati támogatást a kormánytól. Utoljára 2011-ben volt lakossági napelemes pályázat hazánkban (ráadásul érintőlegesen, minimális összeggel, amit másfél nap után le is zártak). Azaz négy éve nincs napelemes pályázat magánszemélyeknek, és nem is lehet arra számítani, hogy 2015-ben lesz. Legalábbis nem látható költségvetési forrás elkülönítése erre a célra, semelyik lehetséges finanszírozási ágon sem.
Nagy Norbert, a Manitu Solar ügyvezetője egyébként úgy gondolja, hogy normális logika szerint működő, fejlődőképes piacon egyáltalán nincs szükség lakossági támogatási rendszerre, mert az csak torzítja a viszonyokat. Amióta a lakosság nem pályázhat állami segítségre, a közgazdasági logika szerint működik a piacnak ez a része, és legalább kiszámítható – mondta.
Igaz, állami támogatás hiányában alig is növekszik. Ezt támasztja alá, hogy bár 2014-ben a piac 82 százalékkal bővülni a megelőző évhez képest, a növekedést egyértelműen az önkormányzati, céges pályázatok húzták felfelé. Ráadásul az alacsony bázis miatt a hazai napelem-kapacitás dinamikus növekedése inkább csak látszólagos (lásd keretes írásunkat).
A támogatások másik részét a cégek, önkormányzatok uniós pályázatai (10-50 kW) jelentik. Ez valóban érdemi támogatás lenne, csak éppen a rendszer korrupiós kockázatai magasak, és többet számít egy beszállítónak a pályázati és közbeszerzési szakértelme, mint a napelemes szakmai színvonala, így az nem hatékony, mondták a megkérdezettek.
Kiss Ernő szerint, az ilyen napelemes pályázatoknál feltűnően gyakoriak a meghívásos, egyszereplős pályázatok, a „kiírta, megírta, megnyerte” szisztéma. Nem véletlen, hogy ezeket szigorúan a 150 milliós értékhatár alatt írják ki, hogy kikerüljék a nyílt közbeszerzést. Magyarországon egész vállalkozások épülnek erre a rendszerre – mondta.
A naperőmű az új bio-repce
A harmadik elem a napelem-farmok (50-500 kW) támogatása, ami Magyarországon különösen nagy üzlet a cégeknek. Hiszen egyrészt több száz millió forintos vissza nem térítendő támogatást kaphatnak uniós forrásból napelem-farmok telepítésére, majd a megtermelt áramot a törvény alapján a piaci ár fölött fizeti ki nekik az áramszolgáltató. Az üzletben rejlő lehetőséget jól mutatja, hogy 2012-ben még csak 13 ilyen erőmű volt Magyarországon, 2014-ben már 33 darab. Egy piaci forrás szerint a helyzet hasonlít a szocialista kormányok alatt preferált biorepce vagy szalmatüzelésű erőművekére. Ezek óriási méretben, az eredeti elgondolással szembemenő módon épültek, kizárólag az uniós támogatások lenyúlása végett.
A legutóbbi, nagy botrányt kavart, napelemes korrupciós ügy éppen a 2013-as KEOP pályázatoknál robbant ki. Az Átlátszó által feltárt ügyben 2013 júliusában a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) mintegy 3 milliárd forintot osztott szét magáncégeknek napelemerőművek, napelemtelepek létesítésére Somogy megyében. Az Átlátszó a 100 millió forint feletti támogatásban részesülő nyerteseket vizsgálta meg, és azt találta, hogy a túlnyomó többségük frissen alapított, korábban más tevékenységet nem végző vállalkozás, néhány pedig a pályáztató szervezethez is köthető.
A cikk szerint több céget a pályázat beadása előtt nem sokkal alapítottak, az egyik alapító a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség volt elnökének üzlettársa volt. Bizonyos pályázói csoportok különböző helyszínen megvalósuló, különféle cégek által, más-más műszaki tartalommal készített pályázatait pontosan ugyanakkora beruházási összeggel adták be. A cikk megjelenése után Lázár János, a Miniszterelnökséget vezető államtitkár vissza is vonta a pályázatokat, amit akkor azzal indokolt, hogy a pályázat részvevőit téves információk alapján tájékoztatták.
Fotó: MTI/Czeglédi Zsolt
A kormány megígérte, mégse működik
A hazai támogatási rendszer fontos eleme a megtermelt zöld energia után járó támogatás (KÁT). A 2008 óta létező rendszerben a magyar villlamos rendszer irányítója, az állami MAVIR fizet a lakosságnak, cégeknek, önkormányzatoknak az általuk megtermelt – esetünkben napelemes – zöld áram után. A KÁT azért működik rosszul, mert a kormány által évente meghatározott áron, jelenleg 30-32 forinton kilowattonként veszi át cégektől (lakosságtól nagyjából 17 forintért) az áramszolgáltató a felesleget. Ez hiába van a piaci ár fölött, senki se mer vele tervezni hosszú távra, mert nem tudni, hogy a következő évben mennyi lesz az annyi. Ráadásul a visszavásárlási időszak előre nem garantált, és nem is szabályozott a KÁT-ban.
Szemben például az európai országokkal, ahol egy jóval hatékonyabb rendszer működik a megújulók támogatására. Ezt a támogatási rendszert a németek fejlesztették ki, és sok európai ország átvette tőlük. Nálunk majd Megújuló Energia Támogatási Rendszer (METÁR) néven fog futni, már ha egyszer elindul. Bár 2010-ben a kormány bejelentette, hogy bevezeti ezt a rendszert, azóta nem történt semmi, folyamatosan halogatják az indulást. A METÁR lényege, hogy egy meghatározott, támogatott és kiszámítható időre garantált módon veszik át a megtermelt áramot, amely az áramszámlába van beépítve. Ilyen működik többek között Bulgáriában, Szlovákiában, Németországban.
És létezik még egy harmadik támogatási forma, az egyedi kormánydöntés, szintén uniós pénzből. Erre tavaly augusztus óta, egy kormányrendelet alapján van lehetőség (regionális beruházási támogatás). Legutóbb így támogatta a kormány az Áder János szülőfaluja (Csorna) mellett felépülő új napelem gyárat 1 milliárd forinttal. Az alapkövet maga a köztársasági elnök rakta le. Miközben Szolnokon két hete ment csődbe egy három uniós támogatást is elnyert napelem gyár. Úgy tudjuk: a szolnoki gyár annyi napelemet gyártott, mint amennyi a jelenlegi teljes magyar napelem-kapacitás lefedéséhez lett volna elegendő, ám exportra kényszerültek, és nem bírták az árversenyt. Még úgy sem, hogy az Európai Unió néhány éve állapodott meg Kínával az unió területén forgalmazható kínai gyártású napelemek minimáláráról.
Nálunk is egyre olcsóbbak a napelemek
A napelemek ára a fejlett világban az utolsó öt évben 80 százalékkal zuhant, miközben a napelemek egyre hatékonyabbá váltak. Az árzuhanás csak részben tulajdonítható a technológiai fejlődésnek (a szilíciumra alapozott technológia lényegében 60 éve változatlan), főként iparági és pénzügyi változások állnak mögötte. Elsősorban az, hogy a gyártók a tömegtermelés miatt egyre költséghatékonyabban tudnak termelni. Olcsóbb a lett a beszerzésük, miközben egyre hatékonyabban termelnek. Mindez oda vezetett, hogy a napelemes rendszerek megtérülési pontja is harmadára-felére esett. Így összességében sokkal gazdaságosabbá vált a napelem-telepítés, mint mondjuk öt éve.
Az elmúlt években a kapacitásbővülés mellett túlkínálat alakult ki, amellyel a kereslet nem tudott lépést tartani. Így eladatlan készletek halmozódtak fel, ami korábban nem látott áresést eredményezett. Ezt követően több napelemes gyártó is csődöt jelentett – mondta a Hir24-nek Szanati Marcell, a Goodwill Energy Kft. ügyvezető igazgatója. Nagy Norbert ehhez azt teszi hozzá: a kedvező globális változásoknak köszönhetően ma már szolid profitrátával tudnak működni a nagy gyártók. Az elmúlt két évben még masszívan veszteséges volt a napelem-gyártás az egész világon – mondta.
Az árzuhanás Magyarországon is érezhető, hiszen a hazai gyártók is az uniós piacon szerzik be euróért az alkatrészeket. Amíg 2010-ben egy 1kWp-es napelemes rendszer még közel nettó 1 millió forintba került nálunk, 2015-ben ugyanazon rendszert már akár 350 ezer Ft/kWp áron is meg lehet vásárolni – mondta Szanati. A rezsicsökkentés ugyanakkor egyértelműen visszafogta a hazai keresletet. Ha ugyanis a lakosság azt látja, hogy különösebb erőfeszítés nélkül csökken a rezsije, és a kormány egyáltalán nem tartja fontosnak a megújulókat, akkor a beruházási kedve is lecsökken.
Amíg korábban durva közelítő számítással egy háztartási napelemes rendszer körülbelül 9-13 év alatt hozta vissza az árát (és onnantól még legalább 10-15 évig termeli „ingyen” az áramot), a rezsicsökkentés után a számolások inkább a 12-13 év felé tolódtak el. A napelemek terjedését segíti ugyanakkor a nálunk is alacsony kamatkörnyezet, mert jobb befektetést kínál a magyar lakosságnak, mint a bankbetét. Ez tíz éve nem volt így, hiszen akkor a kamatok magasak voltak, a napelemek meg drágák.
És akkor a paksi bővítés mindent agyonnyom
Az általunk megkérdezett piaci szereplők szerint különösen fájó, hogy a kormány éppen akkor teszi le a voksát az atom mellett, amikor a világban ezzel éppen ellenkező folyamatok zajlanak. A fejlett világban ugyanis mostanra váltak adottá a feltételek a napenergia tömeges hasznosításához, mondták. Így már a napelemes áram az akkumulátorral együtt, 10-15 év múlva biztosan olcsóbb energiaforrás lesz, mint az atom.
Kiss Ernő szerint a kormány idejétmúlt energiatermelő politikája nem veszi figyelembe sem a nemzetközi tendenciákat, sem azt, hogy a napelemes rendszerek Magyarországon is egyre népszerűbbek (lennének). Nagy Norbert azt hangsúlyozta, hogy ha nem teszünk semmit, a villamos energia rendszer nem fogja tudja kezelni a 2030-ban előálló helyzetet, a napelemes árammal és Pakssal együtt előállított óriási árammennyiséget. Persze a németek már ezt megoldották, hiszen ők fognak tudni élni atomerőmű nélkül is, mondta.
Ahogy az egyik megkérdezett fogalmazott: a paksi bővítés lényegében a jövőt veszi el, mert 30 évre előre kizárja, hogy az újfajta, napelemes technológiából tömegesen részesüljenek majd a magyar emberek. Helyette politikai és ideológiai okokból lesz majd egyetlen, borzasztó drága, súlyosan környezetszennyező dinoszaurusz-erőművünk, amire az unokáink gatyája is rá fog menni.
