Felszólítja a magyar kormányt és a menekültügyben illetékes hivatalt a Magyar Helsinki Bizottság, hogy állítsa le a menedékkérők visszaküldését Görögországba. A jogvédő szervezet közleménye szerint az Emberi Jogok Európai Bírósága egy ítéletében már megállapította: az eljárás sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményét. A precedensértékű ítéletet Belgium ellen hozta az európai bíróság, megállapítva, hogy Brüsszel megsértette a kínzás tilalmára és a jogorvoslathoz való jogra vonatkozó rendelkezéseket, amikor visszaküldött Görögországba egy afgán menedékkérőt.
Magyarország egyike annak az öt EU-tagállamnak, amely 2010-ben a legtöbb menedékkérőt küldte vissza az összeomlás szélén álló görög menekültügyi rendszerbe – derül ki a Helsinki Bizottság közleményéből. A szervezet felhívja a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatalt, hogy csatlakozzon Belgium, Izland, az Egyesült Királyság, Hollandia, Németország és Norvégia példájához. Ezek az országok ugyanis úgy ítélik meg, hogy Görögországban a nemzetközi védelemre szorulók embertelen körülmények közé kerülnek, és ügyükkel érdemben nem foglalkoznak a hatóságok, ezért oda nem küldenek vissza menedékkérőket. A strasbourgi bíróság január 21-i ítélete igazolta döntésüket.
Jelenleg több mint 52 ezer függő menedékkérelmet kellene a görög hatóságoknak megvizsgálniuk. Athénban, az ország legfőbb menekültügyi központjában ezzel szemben hetente mindössze körülbelül 20 kérelmet fogadnak be. Szinte senkinek nincs esélye arra, hogy menekültként elismerjék, 2009-ben a kérelmezők 0,3 százaléka kapott nemzetközi védelmet. Görögországban a menedékkérők töredéke tud élhető körülmények között lakni, a többség szociális és egészségügyi segítség nélkül marad.
A konkrét ügyben az afgán menedékkérőt embertelen körülmények között tartották fogva, majd támogatás és lakhatás hiányában hajléktalanként élt a görög utcákon. Hónapokig nem született döntés menedékkérelméről. A görög menekültügyi hatóságok képtelenek alkalmazni a vonatkozó uniós irányelveket, tolmács és képzett ügyintézők nélkül folytatják le a menekültügyi eljárásokat. A menedékkérőnek nem volt lehetősége a kérelmét elutasító döntés ellen jogorvoslattal élni, hiszen hajléktalanként szabályszerű értesítést sem kaphatott az eljárás eredményéről.
A strasbourgi ítélet szerint Görögországnak 1000, míg – a visszaküldési gyakorlatát időközben felülvizsgáló – Belgiumnak csaknem 25 ezer euró kártérítést kell fizetnie a kérelmezőnek. Az ítélet összesen több mint hétezer hasonló, a strasbourgi bíróság előtt folyamatban lévő kérelem elbírálására lehet hatással.
A menedékkérők Görögországba való visszaküldésének alapja az a rendelet, amely szerint főszabályként az az EU-tagállam felelős a menedékkérelem elbírálásáért, amelynek területére a menedékkérő elsőként lépett be, ám ezt a rendszert a gyakorlatban nehéz fenntartani, mert az EU külső határán lévő országokra túl nagy nyomás nehezedik.
