A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése szerint, noha a magyar kormány mindent megelőző céljává vált a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülés, ennek elérése a mániákusan használt kedvezőtlen mellékhatású eszközök miatt bizonytalan.
Maximum stagnálni fog a gazdaság
A GKI – az idei 1,5 százalékos visszaesés után – eddig szerény (0,8 százalékos) GDP-növekedést jelzett előre 2013-ra. A bejelentett újabb megszorítások nyomán azonban jövőre szerintük már csak stagnálás körüli helyzet várható.
A belföldi kereslet tovább csökken. Az IMF-fel és EU-val kötött megállapodás valószínű elmaradása tartósan drágítja és kockázatossá teszi az ország finanszírozását.
Romlik az üzleti környezet
A kormányzat által bejelentett 2013-as költségvetési kiigazítás szerkezete – ennek keretében az adóemelések, s különösen a bankadó megígért megfelezésének elhalasztása – nagymértékben rontja az üzleti környezetet. A jogbiztonság további megroppanása, a belföldi kereslet szűkülése, a hitelezés várható újabb, immár a folyó gazdálkodást is veszélyeztető visszaesése paradox módon több kárt okoz, mint amennyi előny egyes munkavállalói csoportok foglalkoztatásának olcsóbbá válásától remélhető.
Így a foglalkoztatás továbbra is csak statisztikailag – mindenekelőtt a közmunka további bővítése révén – bővül, a versenyszférában tovább szűkül. A belföldre termelő és szolgáltató ágazatok teljesítménye visszaesik. Azt, hogy a stagnálásnál kissé kedvezőbb vagy rosszabb lesz a gazdaság teljesítménye, lényegében az időjárás, s ezen keresztül az agrárszektor határozza meg.
Keresetek és infláció
A bruttó és nettó keresetek – mivel a szuperbruttó kivezetése illetve a járulékplafon megszüntetése nagyjából kioltja egymást,-, hasonló, 4 százalék körüli emelkedése várható.
Az inflációt a közműadó bevezetése éves átlagban 5,5 százalék körülire emeli. Ez azt jelenti, hogy az idei 5,9 százalékhoz képest alig lesz csökkenés, sőt valójában a gyorsulás sem zárható ki. A reálkeresetek és -jövedelmek 1,5 százalékkal, a fogyasztás 1 százalékkal csökken. A befektetői bizalom hiánya és a korábban elkezdett nagy projektek kifutása következtében a beruházások visszaesése folytatódik, kb. 2 százalékos lesz.
Hiányzik a fenntarthatóság
A kormány láthatóan mindent a túlzottdeficit-eljárás alóli kikerülésnek, a 3 százalék alatti jövő évi deficitnek rendel alá. Az ezt szolgáló intézkedések azonban nagyon akadályozzák a növekedést, fenntarthatatlanok és nem segítik elő a gazdaság szerkezeti átalakulását.
Emiatt könnyen lehet, hogy az eljárás megszüntetéséről egyelőre nem születik döntés. Bár fennmarad a kohéziós alapokhoz való hozzáférés felfüggesztésének veszélye, de a két már bejelentett, s a kilátásba helyezett harmadik megszorító csomag révén Magyarország feltehetőleg hozzá fog jutni a 2013-as EU-forrásokhoz. Az IMF-EU megállapodáshoz azonban nem kerülünk közelebb, mivel a kormány kitart eddigi kudarcos, a recessziót elmélyítő gazdaságpolitikája mellett (melynek megváltoztatása a megállapodás előfeltétele lenne).
Az államadósság finanszírozhatóságánál is újra gond lehet
Emiatt a magyar államadósság jelenleg viszonylag kedvező – de egy IMF-megállapodás által lehetővé tettnél sokkal költségesebb – finanszírozhatósága (a CDS-felár 300 körülire csökkenése, 280 körüli forint/euró árfolyam, az állampapír-piaci hozamok csökkenése) valószínűleg átmeneti. Ez ugyanis nagyrészt a nagy jegybankok likviditásbővítő lépéseinek és az IMF-megállapodás részbeni piaci beárazásának következménye.
A külső feltételek romlása, az IMF-megállapodással kapcsolatos illúziók eloszlása könnyen pénzpiaci feszültségeket okozhat.
