Különféle álmokat szövöget a Malév után indult, magyar civil légi kezdeményezés. Nevet viszonylag könnyen találtak maguknak: bluenose. A név, ha valakinek nem esett volna le, a Malév gépek orrának jellegzetes festéséből ered.
Hogy miért nem jó a Malév? A Malév név sajnos, már a nevében hordozza a balszerencsét. Az angol és még inkább a francia „mal” szócska jelentése ugyanis valamilyen diszfunkciót jelez. Ilyen névvel pedig nem biztos, hogy érdemes újra neki vágni – mondta el Vécsei Mihály a sportriporterből lett civil szerveződés elnöke, a Magyar Légiközlekedésért Egyesület (Malért) civil egyesület bemutatkozó sajtótájékoztatóján.
Hogy stílszerűen, nem csak a levegőbe beszélnek, Vécsei Mihály elmondta külföldi kockázati tőketársaságok is érdeklődnek egy új alapítású magyar légitársaság iránt. Ugyanakkor őket megnevezni korai lenne – tette hozzá gyorsan. Az idő pedig nagyon sürgeti őket, hiszen lejárnak a Malév még érvényes le- és felszállási jogosultságai, a pilóták pedig, ha nem repülnek, elveszítik a repülési engedélyeiket. Ennek érdekében megkeresték a Nemzeti Fejlesztési Minisztériumot is és arra kérték, hogy apportként az új cégbe vigye be a Malév két leányvállalatát, a karbantartó céget, az Aeroplexet, és a földi kiszolgálással foglalkozó Ground Handlinget is. A kormányzati válaszra, mint kiderült, még várnak.
Vécsei Mihály ugyanakkor a Hír24-nek elmondta, amennyiben a kormányzat hajlandó szerepet vállalni a fenti kérdésekben, akkor a jelenleg lefedetlen balkáni és közel-keleti helyszínek felé akár pár hónapon belül el tudnának indulni. Joggal merül fel a kérdés, ha mindez összejön, akkor is hogyan kerülhetők el azok a hibák, amelyek a Malév csődjéhez vezettek. Szerintük ezek a következők voltak: rossz működési struktúra, túlzott létszám és az állami kérések kiszolgálása.
Vécsei Mihály a Malért elnöke a kormányzati támogatást nem feltétlenül pénzügyi formában képzeli el, már előnyös pozícióba kerülhetnének a jogszabályi háttér révén is, és hogy ne újra csak egy pénzosztó társaság legyenek, maximum 49 százalékos tulajdonhoz juthatna az állam. Hogy mindez miért éri meg? Elsősorban a munkahelyteremtés miatt – hangzott a válasz.
Nagyjából 1500 fő keres munkát a Malév csődje nyomán – ezt már Demeter Csabától, a közforgalmú pilóták szóvivőjétől tudtuk meg, aki tételesen elszámolt a néhai malévosokkal. A stewardessek többsége, mintegy 180 fő, külsősként dolgozott, őket felmondási idő nélkül küldték el, mindössze 20-an vannak, akiknek sikerült máshol elhelyezkedniük. Az elbocsátott pilóták száma 200 fő, akik közül 60 már lehet, hogy átment más munkahelyek első körös szűrésen. Itt komoly gondot jelent, hogy az idősebb kollégák átképzésére nem fog semelyik társaság pénzt költeni. Az említett földi kiszolgáló személyzet – a Ground Handlingben – 450 fő dolgozott.
A csődbe ment Malév márciusban ünnepelné megalakulásának 66 évfordulóját – hangzott el végül, ebből az alkalomból a Malért ünnepséget rendez az ismét megnyitott Ferihegy Repülőgép Emlékparkban március 30-án. Ígérik, nem búcsúbuli lesz.
